Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1591 szabályozás filozófiájához. Ennek megfelelően a javaslatban a biztosítók és a viszontbiztosítók működésében rejlő kockázatokhoz igazodóan változnak a tartalékképzés és a tőkemegfelelés szabályai. Ennek lényege, hogy a z eddigieknél sokkal nagyobb biztonságot kell nyújtani az embereknek, amikor pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezt az úgynevezett Szolvencia II. irányelv fogalmazza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyes esetekben emelkedik a biztosításokk al foglalkozó társaságok kötelező tőkéjének mértéke, és módosul a tőkeszámítás módja is, igazodóan az esetleges kockázatokhoz. Mindamellett a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság rendszeresen felülvizsgálja és értékeli, hogy a biztosítók tevékenysé ge, belső folyamatai, a kockázatok felmérésére és kezelésére való képessége mennyiben felel meg a követelményeknek. Értékelésének eredményeként a felügyeleti hatóság időben hozhatja meg a szabályszerű működés megóvása érdekében szükséges intézkedéseket. Ti sztelt Országgyűlés! A nagy biztosítók mellett, amelyek a már említett Szolvencia II. keretrendszer hatályai alá tartoznak, gondoltunk az úgynevezett kis biztosítókra is. A kis biztosítók esetében fennmaradnak az eddigi Szolvencia I. rendszer egyszerűsítet t követelményei. Lényeges újítás, hogy esetükben megkülönböztetjük a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő, a gyakorlatban elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kis biztosító egyesületeket. Ezekre egyszerűsített személyi és működési szabályok vonatkoznak majd. Ezzel elismerjük annak fontosságát, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodók minél egyszerűbben köthessenek esetleges veszteségeikre biztosítást. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint már hangsúlyozt am, egyik legfontosabb szempontunk az ügyfelek, a fogyasztók érdekeinek védelme, ezért részletesen szabályozzuk a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit, illetve a biztosítási szerződések teljesítésével kapcsolatos egyes garanciális szabályokat. Az életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatban például szűk kivételi körrel, de általános szabályként rögzítjük, hogy a fogyasztót az életbiztosítás megkötését követő időszakban megilleti az indokolás és költség nélküli felmondás joga. A befektetés jellegű életbiztosításokkal kapcsolatban javasolt módosítás lényege az, hogy az ügyfelek a korábbinál hathatósabb védelemben részesüljenek az ilyen célra befizetett megtakarításaikkal kapcsolatban. Nagy hangsúlyt helyeztünk az ügyfelek egyértelmű és részletes táj ékoztatására, amelynek minden körülmények között bizonyíthatóan meg kell történnie, emellett beemeltük a jogszabályba a gyakorlatban már kipróbált úgynevezett teljes költségmutatót, rövidítve TKMet. Ennek az egy értéknek az alkalmazásával a fogyasztók szá mára könnyen összehasonlíthatóvá válnak az egyes megtakarítás jellegű biztosítási termékek, illetve az azokkal kapcsolatos költségek. A tájékoztatásnak szintén nagy jelentőséggel bíró eleme a panaszkezelési szabályokkal kapcsolatos felvilágosítási köteleze ttség. Ez a szabály a biztosítókat arra ösztönzi, hogy a vitás helyzeteket már korai szakaszban rendezzék az ügyfelekkel, ellenkező esetben az ügyfél kérelmére a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytathat le. A javaslat az európai uniós el őírásoknak megfelelően biztosítja a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódot, amely a díjakban és a szolgáltatások teljesítésében feltétlen módon jelenik meg. A biztosítási csalások és visszaélések kiszűrését hivatott elősegíteni a veszélyközösség érdek ében történő adatcsere lehetősége. Erre természetesen csak az Alaptörvénynek és az egyéb alkotmányossági követelményeknek megfelelő garanciákkal biztosítva van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! A felügyeleti hatóságként eljáró Magyar Nemzeti Banknak lehető sége van arra is, hogy a veszélyközösség egészének érdekében a tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező biztosító állományát átruházza, így az ügyfelek biztosítási jogviszonya változatlan tartalommal fennmaradhat, biztosítva ezzel az ügyfél kockázataina k folyamatos védelmét. A felszámolási eljárás szabályai is kiegészültek több garanciális elemmel. Ezek közül kiemelem a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződéseket, ahol a biztosító csődje esetén az ideiglenes helytállás biztosított ezekért a sze rződésekért az új szerződések megkötéséig.
