Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1581 jelenlegi helyzetet sem; ha jól megnézzük Németországot, egymás után elkezdik a bányákat kinyitni, és a bányászatot ők is fejleszteni. Következésképpen azt szeretném mondani, hogy Magyarországnak, ha az az érdeke, hogy valóban egy iparosítást tudjunk végrehajtani és a munka világát arra az iparosításra tudjuk ráhelyezni, akkor ezt energia nélkül nem lehet megtenni. Ezt az energiát döntő mértékben - sohasem fogjuk tudni teljes egészében magunk, de döntő mértékben - jó lenne és szükségszerű lenne itthon kitermelni. És végül még egy személyes megjegyzés. Egyetértek azzal persze, hogy a munka, a munka világa nagyon fontos, de azért arra is fölhívnám a figyelmet, és ez talán nem függ nagyon össze a mai témával, a munka sohasem cél, csak eszköz. A cél az, hogy boldog társadalmat hoz zunk létre. A boldog társadalom pedig egy kiegyensúlyozott társadalmat jelent. Egy olyan társadalmat jelent, ahol nem kell tartanunk attól, hogy télen megfagyunk, ahol nem kell attól tartanunk, hogy élelem nélkül maradunk, ahol nem kell attól tartanunk, ho gy egészségügyi ellátás nélkül maradjunk. Ennek a társadalomnak pedig szilárd alapjait kell megteremteni. Ez a törvény egy pici lépés abba az irányba, hogy az energia területén ezeket a szilárd alapokat elkezdjük fölépíteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Sallai Benedek képviselő úrnak, LMP, 15 perces időkeretben. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Külön szeretném megköszönni Riz Gábor képvi selő úrnak és TuriKovács Béla képviselő uraknak, hogy a kormánypárt részéről részt vesznek a vitában. Viszonylag kevésszer volt alkalmam ebben a parlamenti vitastílusban eddig a munkában részt venni, hiszen általában csak zárszóban kapunk valami reakciót, és kevésszer adatik meg, hogy valóban reagáljunk, amit azúton tisztelettel megköszönök mind a két kormánypárti képviselőnek. Nagyonnagyon sok dologra szeretnék reagálni, ezért lehet, hogy részben olyan lesz, mintha szétforgácsolnám a mondanivalómat, de n agyon nehéz a különböző elhangzott gondolatokra nem reagálni. Kezdeném a jobbikos képviselőtársaimmal, akik közül mind Volner képviselő úr, mind Kepli képviselő úr, mind Magyar képviselő úr számos olyan érvet hozott fel, amivel egyet kell hogy értsünk. Szá mos olyan érvet hozott fel társadalmi, politikai szempontból, környezetvédelmi szempontból, mezőgazdasági szempontból, amelyekkel azonosulnunk kell. Nagyonnagyon kevés az, amivel itt vitatkozni lehet. Talán csak annyi, hogy talán Kepli képviselő úr az egy ik leghevesebb szószólója Magyarországon annak, hogy a felszíni vizeink védelméért is tegyünk, a Balaton környékén kiemelkedően, tehát nem csak a felszín alatti vizekre kell odafigyelnünk a bányászat során. Ugyanígy Magyar képviselő úr mondta, hogy a külsz íni bányászat jelent csak veszélyt, vagy az jelent veszélyt; sajnos nem csak az jelent veszélyt, tehát a vízkészletünkön keresztül a külszíni bányászattól eltérő bányászati tevékenységek is komoly veszélyt jelentenek. Éppen ebből adódóan, mert ennyi minden ben egyetértettünk a jobbikos képviselőkkel, egyetlen dolgot nem értettem meg, ez a „valószínűleg támogatni fogjuk ezt a jogszabályi javaslatot”, ezt a mondatot nem értettem. Ha látják a társadalmi problémákat, a környezeti problémákat, látják azt, hogy mi lyen kockázatokat rejt, melyek azok, amelyek hiányoznak belőle mezőgazdasági szempontból, akkor hogy lehet támogatni? Mi is azt mondjuk, hogy támogatjuk, ha a módosító indítványainkat befogadják, vagy ha azok a feltételek teljesülnek, amelyekről beszélünk, de úgy támogatni, hogy önök mindannyian elmondják azt, hogy mi mindenben rossz és mi mindenben hiányos, így nagyonnagyon nehéz ezt megértenem. Riz Gábor képviselő úrnak köszönöm szépen a reakciót. A Lengyelországgal való hasonlat szénhasznosítás szempont jából körülbelül olyan, mintha Magyarországot erdőfelhasználási szempontból Szlovákiához hasonlítanánk, hajózási szempontból Horvátországhoz hasonlítanánk.
