Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1491 Somogy megye népesedési katasztrófája IV.” címmel. Megadom a szót, képviselő úr, ötperces időkeretben. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásaimban immár negyedik alkalommal taglalhatom Somogy megye döbbenetes népesedési katasztrófáját, azt a kérdéskört, ami egyébként a Somogy megyei adatokat tekintve, ha ezt sze mléljük, és ebből levonnánk a Somogy megyei cigányság növekvő demográfiai potenciáljára vonatkozó adatokat, akkor még sokkal tragikusabb színezetet kapna. Már ha egyáltalán tekinthetnénk így a kérdést, ugyanis miként az összesített megyei munkanélküliségi vagy éppen oktatási adatok sem mondanak sokat a cigányság valós helyzetéről, úgy a munkaügyi, iskolai helyzet tekintetében ezt meg lehetne ismételni a demográfia kapcsán is. Teljesen jogos lenne ezt a logikát követve, ha a többség és a kisebbség nagyon elt érő statisztikai mutatóit a demográfiai kérdéskör vizsgálatának esetén is elkülönítenénk egymástól. Noha azonban sajnos pontosan előre látható, hogy mennyire veri majd ki mindez a biztosítékot a szemellenzős polkorrektkedők vagy éppen a szélsőliberálisok k örében. Viszont azt kell mondani, jól dokumentált szociológiai felmérések sora, például Kemény István és kutatótársainak 2003as vizsgálata és a mindennapi tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a cigányságnál egészen más népesedési folyamatoknak lehetünk tan úi, mint a többségi nemzet esetében. Egyszóval, ha a korábbiakban már tárgyalt, amúgy is rendkívül rossz somogyi adatokat az itteni cigányság, az itteni cigány lakosság pozitív irányba torzító adatai nélkül kezeljük, akkor az így nyert kép még sokkal gyász osabb végeredményt mutatna. (23.00) Márpedig ha adekvát adatokkal kívánunk dolgozni, akkor ezen a területen is szükséges a statisztikai számok kétfelé bontása, habár természetes lesz, hogy a balliberális oldalról, illetve a fejüket homokba dugók részéről m indazok megkapják ilyen esetben a rasszista jelzőt, akik minden jó szándékuk ellenére akár csak fel merik vetni ezt a kérdést. Pedig egyébként elidegeníthetetlen jogunk, hogy tisztában legyünk a valós tendenciákkal, és a megbélyegző, rasszista vádak nélkül tegyük föl kérdéseinket, és fejtsük ki aggályainkat nemzetünk sorsával kapcsolatban. Míg átlagosan egy magyar családban – akármilyen furcsán hangozzék is ez a statisztikai átlagszám - csupán 0,8 gyermek születik meg, a cigányságon belül ez a mutató 3,1 gy ermek családonként, és míg egy átlagos magyar asszony 28 évesen vállalja első gyermekét, egy átlagos roma nő 1920 évesen. Mindez pedig azt eredményezi, hogy időarányosan a magyarság és a cigányság közötti termékenységi mutató hatszoros. A kérdéskör vizsgá latakor nem söpörhetjük a szőnyeg alá a cigánymagyar együttélésből eredő, nagyon komplex gyökerű, leginkább a falvakban kiütköző társadalmi problémákat sem. A 2011es népszámlálás eredménye szerint Somogy megyében 16 794 fő vallotta magát romának, ezzel s zemben a 2013as, február 22ei közgyűlésen a közgyűlés elnöke is mintegy 55 ezres populációról beszélt. Márpedig ennek a mintegy 55 ezer fős somogyi cigányságnak a nagy része falun, de nem paraszti életformában él, hiszen a népszámlálás adatai szerint min dössze 26 százalékuk lakik Kaposváron vagy a megye másik 15, városi ranggal rendelkező településén, majdnem pontosan háromnegyed részük viszont községekben él. Ez a valóságban azt jelenti, hogy Somogy 166 ezer fős városi lakosságából csupán 14 ezer, tehát 8,5 százalék lehet a cigány lakosság száma, viszont a községek 150 ezer lakójából nagyjából 40 ezer főre tehető a cigány származásúak száma, ami az összes falusi lakosság több mint egynegyedét, egészen pontosan 26 százalékát jelenti. Míg a zömmel kétségkív ül mélyszegénységben tengődő cigányság demográfiai mutatói növekedést mutatnak, addig a falusi magyar népesség elöregedett, alig termékeny, demográfiai deficitje miatt életereje, termelő- és önvédelmi képessége egyre csökken; a magyar lakosság népesedési a góniájával párhuzamosan a cigányság aránya pedig fokozatosan nő, és ennek komoly kulturális, gazdasági és szociális következményei lesznek.
