Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - Egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
1464 akár törvényben kellene szabályozni, bár szerintem, ha valamire nincs szabályozás, hogy felhasználhatja egy cégvezető a saját bevallottan magáncéljára, akkor azt alapvetően nem használhatja fel, lévén, hogy közpénzekről beszélünk. (21.00) De úgy látom, hogy ebbe az irányba mennek el, hogy minél több juttatást adjanak a kár a fővárosi cégvezetőknek, nyilván a főváros adja ezeket vagy a parlament a főpolgármesternek. Úgyhogy azt kérem, hogy ezt tisztázzuk, vagy ha önök tudnak olyan információval szolgálni, hogy ez miért kerülhetett bele a javaslatba, akkor tegyék meg. Az m ár csak hab a tortán, és ez is egy fővárosi kuriózum, hogy a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásához négyötödös szavazást írnak elő a törvényben. Ez megint csak egy olyan terület, hogy egyszerűen érthetetlen. Minden esetben, ha egy testület fele vagy egy képvis elővel több mint a fele úgy dönt, hogy feloszlatja azt a testületet, ez a parlament esetében is így van, akkor ez megtörténhet. A Fővárosi Közgyűlésnél miért kell ezt négyötödre emelni? Mitől tartanak önök? Mitől félnek? Nem is kétharmadra, négyötödre miér t emelik ezt föl? Ez nehezen érthető, és erre is várnánk a válaszokat. Természetesen a javaslatot ebben a formájában nem tudjuk támogatni. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most Balla Mihály ké pviselő úrnak adom meg a szót, 15 perces időkeretben. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Hajrá, Salgótarján!) BALLA MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásomban egy olyan témakörről szeretnék beszélni az á ltalános vita keretében, illetve itt a törvényalkotási folyamatban, amelyről már több képviselőtársam szót ejtett. De majd visszatérek a gondolataim között arra, hogy néhány dolgot, úgy látom, rosszul látnak. Különösen azért, mert hozzászólásommal a célom az is, hogy elmondjam, a 4. §t módosítani szeretném a törvényben, illetve azt, hogy a 4. §t a törvény hagyja el. Pontosan azért gondolom, hogy így talán tisztába tudom tenni az önök által is elmondottakat, mert itt néhányan talán nem tudják azt, hogy ami kor Nógrád megyében november 22én a Nógrád megyei közgyűlés úgy döntött, hogy Balassagyarmatra helyezi a közgyűlés székhelyét (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Még nincs is november 22e. Nem október?) , akkor 8 igen, 5 tartózkodó és 1 ellenszavazat volt a kkor a közgyűlésen belül. Ebben 5 fideszes, 2 jobbikos és 1 MSZPs igen szavazat volt a megyei közgyűlés székhelyének a megyeszékhelyről való áthelyezésére Balassagyarmatra. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) És alapvető en most a módosításnak az a lényege, tulajdonképpen azt biztosítaná a módosítás, hogy a megye olyan városában is lehessen a megyei önkormányzat székhelye, amelyet a város történelmi, gazdasági és társadalmi jelentősége is indokol. Ez a lehetőség nem érinti a megyeszékhelyeknek sem a jogi, sem a közigazgatási, sem az államigazgatási státusát. Különösen azért, mert 1994 óta a megyei közgyűlésekről nem szavaznak a megyeszékhelyeken, és a megyeszékhelyek közgyűléséről nem szavaznak a megyék más településein. Te hát a közgyűléseket a megyeszékhelyeken kívüli választók, a megyeszékhelyen kívül élők választják meg. A 2011ben megalkotott önkormányzati törvény pedig 2012 januárjától a megyei közgyűlések feladatkörét az addigi intézményfenntartói szerepből stratégiai alkotó, területfejlesztési, annak tervezését és koordinálását szolgáló funkcióvá változtatta. A megyeszékhely pedig önállóan dönt a saját fejlesztési ügyeiben, tehát alapvetően a stratégiáját, egyáltalán a fejlesztési elképzeléseit a megyeszékhely önállóan , saját közgyűlésén keresztül állapítja meg.
