Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1424 A 2013. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az Orbánkormány eleve rosszul tervezte meg a 2013. évi költségvetést, az másfél hónap után megbukott, és ebben az évben még hétszer került módosításra. A kormány 2013ban rendhagyó módon minden szakmai szempontot figyelmen kívül hagyva már júliusban benyújtotta a költségvetési javaslatot. A korai benyújtást a kormány azzal indokolta, hogy a gazdaság stabilitását és kiszámí thatóságát fogja majd tükrözni. A stabilitás és a kiszámíthatóság helyett azonban teljes káosz uralta a költségvetés előkészítését. A költségvetési javaslat az elfogadásáig vezető fél év alatt számtalanszor íródott át, csak kormányoldalról közel száz módos ító javaslat került benyújtásra. Különböző ötletek, elképzelések, akciótervek, csomagok, gyakran egymásnak is ellentmondó módosítások eredményezték a költségvetési tervezési folyamat követhetetlenné és kaotikussá válását. De vegyük sorban! A kormány július ban úgy nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot, hogy az ahhoz szükséges információk jelentős része eleve nem állt rendelkezésére. Miután az Országgyűlés a nyári szünet előtt elfogadta a büdzsé fő számait, a Fidesz többsége eltörölte az államháztart ási törvény egyes garanciáit annak érdekében, hogy a kormány bizonyos esetekben mégis felülírhassa a fő számokat. A kormány korábban azt mondta, a tervezési folyamatot annak rendeli alá, hogy ha törik, ha szakad, tartható legyen a hiánycél, és ennek érdeké ben a hiány maximális mértékét kétharmados stabilitási törvényben kőbe is véste. A kormánytöbbség közvetlenül az elfogadás előtt egy másik folyamatban lévő törvénymódosítás keretében épp a stabilitás zálogaként beharangozott stabilitási törvényt módosított a, hogy a korábbi elképzelésekhez képest mégis nagyobb lehessen a hiány. Itt 188 milliárd forintról beszélünk, ennyivel lett magasabb a hiány az eredeti javaslathoz képest. A javaslat még közvetlenül az elfogadása előtt is több száz milliárdos mértékben vá ltozott meg. A nagy kapkodásban még önmagának is ellentmondott a kormány, hiszen a fő számok utólagos módosítását azzal indokolta, hogy a túlzottdeficiteljárás megszüntetése érdekében kellett és volt szükséges, ugyanakkor a módosítás lényege éppen a defic itcél 188 milliárd forintos megemelése volt. Miután a törvényjavaslat érdemi általános és részletes vitája már lezajlott, és az Országgyűlésnek arról már nem volt módja új tárgyalást folytatni, a kormány az elfogadás előtt három nappal állt elő egy 92 olda las törvényjavaslattal, amely 46 törvény módosítását tartalmazta, és a költségvetés eddigi alapjait gyökeresen megváltoztatta. Az Orbánkormány 2013as költségvetése brutális megszorításokról is szólt. Ezermilliárdos forráskivonás volt az egészségügyben, a z oktatásban, a nyugdíj- és a szociális ellátásból, a termelők, valamint a fogyasztók jövedelme pedig egész egyszerűen elinflálódott. 2013ban több adót fizettünk, mint a 2010. évi kormányváltáskor, de a tehernövekedés súlypontja a kisjövedelműek milliói f elé lendült el, őket érintette a legérzékenyebben. Korábban a Fidesz azt mondta, hogy a Fidesz adót fog csökkenteni. Ehhez képest átlagosan kéthetente változtak az adójogszabályok, közelítette a harmincat a Fidesz által bevezetett új adók száma, a csekkadó , a biztosítási adó, a közműadó, a telefonadó, a chipsadó, de nem sorolom tovább. Egy biztos, nagyon messze vagyunk már a söralátéttől. Nem javult Magyarország versenyképessége sem. A Fidesz azt ígérte, Európa legversenyképesebb adórendszerét hozza létre, ehhez képest minden nemzetközi versenyképességi összehasonlításban gyakorlatilag változatlan maradt Magyarország pozíciója. Az infláció az eredetileg tervezett 4,2 százalék helyett 1,7 százalék lett a rezsicsökkentésnek nevezett, valójában mesterséges szab ályozói beavatkozások miatt. A múlt évi államháztartási folyamatok világosan megmutatták, hogy az államadósság nincs csökkenő pályán. A szerény gazdasági növekedés és az átmenetileg alacsony infláció mellett az államadósság nominális növekedése nem tette l ehetővé a folyóáras GDP csekély növekedése mellett a bruttó államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított csökkenését. De a problémát a kormány jelentős kreativitással megoldotta az év végére, és mesterségesen leszorította az államadósság szintjét. 2013 utolsó napjaiban két cég birtokában lévő állampapírok egy részét néhány napra
