Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója:
1420 Alapvetően az egészségügyre fordított kiadások összege nem változott, de szerkezetében nagymértékű változások következtek be. Összességében a 2013. évet költségvetési szempontból a stabilitás jellemezte, ami jelentős gazdasági növekedéssel és alac sony inflációval párosult. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 29én lezárta. A Költségvetési bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, a módosítási javaslat az önkormányzatok helyzetét próbálta meg javítani, hiszen egy, a költségvetési támogatásokhoz kapcsolódó kamatszámítási szabály került pontosításra, amivel az önkormányzatok pozitív elbírálásban, pozitív diszkriminációban részesülnek. 2013ban új önkormányzati finanszírozási rendszer alakult ki. Ebben az új rendszerben az óvodai feladatellátás tekintetében, ha a helyi önkormányzatok az óvodapedagógusok bértámogatásához, a ténylegesen járó összeghez képest 10 százalékkal nagyobb összeget hívtak le, akkor ezt a 10 százalékot büntetőkamat nélkül tudják visszafizetni a központi költségvetés részére. Ha 10 százaléknál nagyobb összeget hívtak le, akkor kamattal növelt összeget kell visszafizetniük. Ez a 10 százalékos limit nem vonatkozott az óvoda működtetési támogatására. Tehát ha több forrást hívta k le az önkormányzatok óvodaműködtetésre, ami a béren kívüli tételt illeti, akkor kamattal növelten kellene visszafizetniük a központi költségvetés számára. A módosító javaslat arról szól, hogy ne csak az óvodapedagógusok béréhez kapcsolódó támogatásokat, hanem az óvodaműködtetési támogatásokat is 10 százalékos túlhívás esetében kamat nélkül tudják visszafizetni a helyi önkormányzatok. A Törvényalkotási bizottság feladatkörében eljárva a Költségvetési bizottság ezt a részletes vitát lezáró módosító javaslat ot támogatta, és az ülésen további módosító szándékot fogalmazott meg, amelyet az összegező módosító javaslat tartalmaz. A módosítás lényege, hogy a 2013. évi egyházi köznevelési kiegészítő támogatás elszámolása tekintetében az egyházakkal folytatott egyez tetések lezárását követően ezzel a módosítással kerül beillesztésre a köznevelési támogatások rendezésére kiszámított összeg. A vitához kapcsolódó bizottságok véleményei. Az Európai ügyek bizottsága a részletes vita során megállapította, hogy a költségveté s végrehajtása 2013ban megfelelt a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, a 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a csökkenő államadósságnak. A bizottság az európai uniós források felhasználása tekintetében kiemelte, hogy tavaly 1583, 8 milliárd forint európai uniós támogatás érkezett a központi költségvetésbe. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 21én lezárta. A Kulturális bizottság: a bizottság hatáskörébe tartozó intézmények tekintetében a 2013as költségvet ési beszámolót az Állami Számvevőszék rendben találta. Megállapította, hogy javult az intézményi belső kontroll, biztosított volt a források szabályszerű és rendeltetési célú felhasználása. A bizottság feladatkörébe tartozó területeknél kiugróan magas volt annak pénzügyi háttere, ez köszönhető a költségvetési és pályázati rendszerek összefüggésének. A köznevelési, felsőoktatási területen vagy a kulturális és sportágazatban több fejlesztés történt, amit konkrét példák hosszú sorával tudnék alátámasztani. Teh át mind az oktatás, mind a kultúra területén jelentős forrásbővüléseket lehet elkönyvelni. A korábbiakhoz képest a 2013. évi zárszámadás, azon túl, hogy a jogrendszerhez természetesen illeszkedik, tartalmát tekintve is egy elfogadható joganyag a bizottság számára. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014. október 21én lezárta. A Külügyi bizottság véleménye: a kormány az Alaptörvény 36. cikkének megfelelően készítette elő, és nyújtotta be a zárszámadási törvényjavaslatot az államháztartási törvé nyben előírt határidők pontos betartásával, így az megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek. A zárszámadási törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikkében meghatározott törvényi szinten került benyújtásra, így az illeszkedik a jogr endszer egységébe. Nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeket nem sért. A zárszámadási törvényjavaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. IRMrendelet előírásainak betartásával készült, így az igazságügyi tárca is ellenőriz te