Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 10. hétfő (24. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1354 Mindannyian érdekeltek vagyunk egy jó szakképzési rends zer kialakításában, de önök, akik azt gondolják, hogy egy másik oktatási szektor elsilányításával és a lehetőségek szűkítésével kell bővíteni egy másik területhez, a szakképzéshez való hozzáférést, az teljesen elhibázott és rossz. Egyáltalán nem is lehet é rteni, hogy hogyan jut eszükbe az, hogy például az alapítványi iskolák esetében a költségvetési támogatást a pedagógusbérek esetében 75 százalékra csökkentik, majd néhány nap múlva bejelentik, hogy mégse csökkentik, és óriási győzelemként könyvelik el, hog y mínusz 5ről sikerült visszatérni a nullára. Ez, kérem, nem győzelem, hanem egy ostobaság beismerése, amely éppen a szakmai szervezetek és az ellenzéki erők követelésére adott megfelelő válasz. Nem tudom, hogy elég világose, de sikerült egy olyan tanren det összeállítani, amelynek következményeként abban az évben, amelynek a költségvetési tervezetéről most tárgyalunk, a gimnáziumok utolsó két évfolyamán önök, a 11. és a 12. osztályban megszüntetik az informatikaoktatást. Mondom még egyszer, mert nem kell hogy mindenki oktatással foglalkozzon - de nyilván mindannyiuknak vannak gyermekeik, unokáik, ismerőseik , egy olyan rendszert állítanak elő a globalizáció időszakában, az informatikai forradalom korszakában, hogy magyar fiatal emberek, fiúk és lányok, 1718 évesek, gimnazisták nem fognak tanulni informatikát, mert nem tudták beilleszteni ezt önök a tanrendbe, és 2015től kezdődően ezt nevezik önök modern oktatásnak. Mint hogyha nem látnák, hogy egy olyan nemzedékkel állnak immáron egy az egyben szemben, é s ennek megnyilvánulásai a tereken és az utcákon, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki városokban is látható, akik teljesen más gondolkodásmóddal rendelkeznek. Nem hajlandók önöknek behódolni, nem hajlandók az önök elveit elfogadni, nem hajlandók az oktatá sügyben, az egyetemi kérdésekben is vallott ostoba és avítt gondolataikat megvalósítva elfogadni, ehelyett a tiltakozást választják; és egyébként sajnálattal kell mondjam, hogy egyre többen közülük az intézkedéseik miatt úgy gondolják, hogy külföldön fogna k úgy tanulni, hogy bár visszavárnánk őket, nem biztos, hogy visszajönnek. Ez immáron nem oktatáspolitika, hanem egy elhibázott társadalompolitika, az önök bűne. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormán y nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. (13.20) DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön valótlan vá dakkal illette ezt a kormányt, tisztelt képviselő úr, és amikor ezeket a szavakat elmondta, akkor nyilván elfeledkezett arról, hogy amikor a szocialisták voltak kormányon, akkor valahogy nem sikerült önöknek azt a célt elérni, hogy minél több fiatalhoz vig yék el a tudást, hogy minél több fiatalnak legyen lehetősége bekerülni a köznevelés rendszerébe és a legmodernebb tudományokat elsajátítani. Hiszen hogy beszélhet ön és hogy beszélhet bármelyik szocialista politikus a tudáshoz való hozzáférés könnyítéséről akkor, amikor önök iskolabezárásokat hajtottak végre, az önök kormányzata volt vidéken az iskolabezárások kormánya, mi pedig ezeknek az iskoláknak egy részét újranyitottuk, pontosan azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége helyben tanulni, helyben tovább tanulni. Ami a felsőfokú oktatás területét jelenti: azért gondoljon vissza, tisztelt képviselő úr, ha egy átlag magyart megkérdezünk arról, hogy mi jut eszébe a nyolcéves szocialistaszabad demokrata felsőoktatáspolitikáról, valószínűleg az egyik leggyako ribb, hogy a tandíj bevezetésének a kísérletét fogják említeni. Amikor önök azt mondták, látják, hogy a felsőoktatásra egyre többet költeni, de önök nem hajlandók a közösségi forrásból, a költségvetésből erre többet költeni, hanem fedezzék a szülők a saját adózott jövedelmükből, amiből befizették az adóforintokat a köznevelés fenntartására,
