Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (MSZP):
1343 Nos, 2014. október 27én kormányzati, illetve belügyminisztériumi döntés született arról, hogy a 2014. évi szociális tűzifatámogatások hogyan és miként alakulnak. Természetes módon a kormányzat a korábbi évekhez hasonl óan tanúbizonyságot tett ezzel az intézkedéssel a szociális érzékenységéről, tehát az önkormányzatokat segítő szándékáról is. A pályázati kiírás szerint az 5 ezer fő alatti lakosságszámú települések voltak jogosultak támogatást igényelni. Ez egy fontos inf ormáció, hiszen a nagyobb településvezetőket bizony gyakran illetik azzal a váddal, hogy ők vajon miért nem. Nos, hát nekik egyelőre nincs erre lehetőségük, de mindenképpen érdemes elgondolni, hogy esetleg az 5 ezer fő feletti településeken is lennee erre igény, ott is laknak olyan személyek, akik rászorultak lehetnek. A korábbi évek gyakorlatát folytatva és részben megújítva, a tűzifa mellett lehetőség volt arra is, hogy barnakőszénre is pályázzanak az önkormányzatok, vagyis mindenképpen gazdagabb volt a választék, a pályázati lehetőség. A kormányzati segítség súlyát jellemzi néhány konkrét adat: 2068 település részesült valamilyen mértékű támogatásban, vagyis Magyarország településeinek közel kétharmada. A programban felhasznált összeg majdnem elérte a 3 milliárd forintot, és egy még konkrétabb adat, hogy egy kicsit életközelibb legyen a megközelítés, hogy például HajdúBihar megyéből 56 település részesült támogatásban, ami szintén nagyjából egy kétharmados arányt bizonyít. És hogy konkrétabb legyek még i nkább, HajdúBihar megye 5. számú választókerületéből, ahonnan érkeztem, a 15 településből 9 volt jogosult pályázni, és mindegyik település be is kapcsolódott ebbe a programba. A települések igényeinek közel 4055 százaléka kielégítésére volt forrás, vagyi s hellyelközzel az igényelt támogatások 50 százalékát bizony megkapták az önkormányzatok. Fontos mérőszám volt a bírálatban, és ezt szintén érdemes tudni, hogy a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya volt az egyik meghatározó mutató. A teljes la kossághoz képest ez a választókerület vonatkozásában a 4,2, illetve a 15,6 százalék között van. Érdemes tudni még azt is, hogy hogyan viszonyul a támogatási összeg és a tartalom egymáshoz. Tűzifa esetében például egy 7,4 milliós támogatás 389 köbméter tűzi fát jelent, míg a barnakőszén esetében, mondjuk, egy 11 millió forintos támogatás, amire van példa, 2503 mázsa tüzelőt jelent az önkormányzatnak, illetve a rászoruló családoknak. Nos hát, ezekből az adatokból, ezekből a tényekből is látszik, hogy a szándék nemes, a pályázat kivitelezhető, és mindenképpen érdemes gondolkodni az esetleges bővítésén is. A program nagyságrendje, hordereje komoly odafigyelést és jelentős nyilvánosságot igényel valamennyiünk részéről, az érintettek részéről, és azt gondolom, hogy ezzel mindenképpen segíteni tudunk a vidéki önkormányzatoknak, a kistelepüléseknek, illetve az ott élő rászoruló családoknak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra Demeter Márta ké pviselő jelentkezett: „2013 a honvédelem és a rendvédelem leépítésének éve volt” címmel. Képviselő asszony, öné a szó. DEMETER MÁRTA ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hamarosan tárgyalja a parlament a 2015ös költségvetést, és ú gy gondolom, hogy szükséges megnéznünk azt, hogy 2010 óta mi történt a honvédelem és rendvédelem területén. Egzakt adatok állnak rendelkezésünkre a 2013as zárszámadás kapcsán, azt gondolom, hogy ebből érdemes kiindulnunk, amikor majd vizsgáljuk a 2015ös költségvetést. Akkor erről a zárszámadásról mondanék pár mondatot. Orbán Viktor második kormányzati ciklusában arányaiban a Honvédelmi Minisztérium szenvedte el a legsúlyosabb mértékű megszorítást, hiszen ennek a fejezetnek a teljesített kiadási főösszege a GDP arányában 2010ben 1,2 százalék, ’11ben 0,97 százalék, 2012ben 0,95 százalék volt, míg a 2013as beszámoló szerint csupán 0,88 százalék.
