Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
1334 Tehát Pálinkás József elnök úrra írtuk a törvényjavaslatot, de így akár még ön is lehet elnöke e nnek a hivatalnak, mert a jelenlegi, nem éppen szigorú feltételrendszernek ön is megfelel (Derültség.) , de elgondolkozunk azon, tisztelt képviselőtársam, hogy elfogadjuke a módosító indítványát. Viszont a másik módosító indítványát rendkívül aggályosnak t artom, hogy a nem nyertes pályázat ellen jogorvoslati lehetőséggel lehessen élni bíróságon. Ez lenne a szakszerűség teljes felrúgása. Képzelje el azt, hogy egy atomfizikával - ez jó példa lesz, elnök úr? - kapcsolatos, rendkívül összetett kutatási pályázat esetén a vesztes pályázók bírósághoz fordulnak. Hogyan, milyen bírósági procedúra során fogja eldönteni azt a bírónő - mondjuk - vagy a bíró, nehogy diszkriminatívnak állítsanak be, hogy én bírónőt mondtam, tehát a bíró vagy a bírónő… (Szilágyi György: Ol yat nem hallott, hogy eljárási szabályokat nem tartanak be?) Képviselő úr, ne kiabáljunk már! Hadd mondjam el! (Szilágyi György: Nem kell kiforgatni a szavakat, államtitkár úr!) Nem forgatom én ki, képviselő úr, csak próbálok kellően komolyan reagálni az ö n megszólalására. (Szilágyi György többször közbeszól. - Zaj.) Jó, de akkor még egyszer: hadd mondjam végig! Tehát szeretnénk azt megnézni, hogy hogyan tud egy bíróság egy szigorúan szaktudományos kérdésben (Szilágyi György közbeszól. - Az elnök csenget.) állást foglalni. Én nagyonnagyon óvatos lennék: sehol a világon nincs arra példa, hogy akár művészeti, akár tudományos pályázatokban jogorvoslati lehetőség van, sőt az elutasított pályázatokat indokolni sem kell, és ez így érthető és így helyes. Nekem vol t abban a szerencsétlenségben részem, hogy vesztes OTKApályázatot írtam, és nem tudtam mit csinálni, el kellett fogadnom azt, hogy az a pályázat nem nyert. Sallai R. Benedek képviselőtársamnak mondom, mert Szilágyi képviselő úr most már türelmetlen (Szilá gyi György: Ha hülyeségeket beszél, államtitkár úr, persze, hogy az vagyok! - Egy hang a kormánypártok padsoraiból: Azért tiszteljük egymást! - Sallai R. Benedek: Nem fontos, nyugodtan lépjünk tovább!) Nem, azért reagálok, még van egy kis időm. Ha akarják, végigbeszélem a tíz percet. Szóval, Sallai képviselőtársam azt mondta, hogy a humán tudományok javarészt nem szolgálják a versenyképességet, csak inkább a reáltudományok, legalábbis a versenyképesség fogalma értelmezhetetlen a humán tudományoknál. Én ezt erőteljesen megkérdőjelezem. Szeretettel hívom föl a figyelmét Klebelsberg Kunó autóversenyes hasonlatára, hogy miért fontos egyébként a humán tudományok művelése, akár a középkorra épülő versenyszituáció, vagy miért fontosak a művészetek, a művészeti terü letek. Egyébként Csath Magdolna A humán tőke mint versenyképességi tényező című remek írásában a kreativitást emeli ki mint az egyik legfontosabb szempontot. Ha valaki végiggondolja a Fasori Evangélikus Gimnázium Nobeldíjasainak sikertörténetét, és megnéz i, hogy a visszaemlékezéseikben mire emlékeznek leginkább a Fasori Gimnáziumból mint magas színvonalú oktatásról, akkor egyikük sem a fizika- vagy a matematikaoktatást emeli ki, hanem az énekzene oktatást, amely a kreativitásukat erősítette és szolgálta. Én tehát csak azt szeretném mondani, hogy mind a művészetek, mind a humán tudományok rendkívüli módon szolgálják a versenyképességet. A nyelvoktatásról ne beszéljünk, és a többiről. Én tehát azt gondolom, hogy a versenyképesség egyébként a tudományon belül is, hiszen humán tudományos műhelyek, történeti műhelyek, és a többi is, versengenek egymással; hazai és nemzetközi megközelítésben is igaz ez, amit mondok. Tehát igenis szolgálják a versenyképességet, úgyhogy amikor mi a versenyképességet magát, illetve annak a szolgálatát a tudományon, a tudománypolitikán és a támogatási rendszeren keresztül a támogatás fókuszába állítjuk, akkor, tisztelt képviselőtársam, azt gondolom, hogy ezzel igenis a humán tudományokat is figyelembe vettük és azokat is szolgáljuk. ( 0.40) Összességében, tisztelt képviselőtársaim, én megköszönöm azt, hogy ezen a késői órán ilyen sokan részt vettek a vitán, és hogy ennyi érdemi fölszólalás volt. Köszönöm szépen azt, hogy az ellenzéki képviselőtársaim, mind az LMPs, mind a jobbikos képv iselőtársaim érdemben és valóban
