Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1291 Az, hogy vagyonelemet vásárolunk, nem döntő érv, egyrészt azért, mert mint a MOLnál vagy az E.ONgázüzletágnál kiderült, dupla, tripla áron szokott a Fideszkormány vásárolni, amit, ha erre szükség lenne, fele, harmadáron lehet ela dni, tehát a hiány nőne. Másrészt a költségvetésből történő egyéb beruházásokat sem vonjuk le a hiányból, még ha értéket is hoznak létre. Ezért sincs elvi alapja annak, hogy ezek a beruházások más elbírálás alá essenek. S ha ez nem lenne elég, még a módosí tást véleményező Költségvetési Tanács sincs azon az állásponton, hogy ez érintetlenül hagyja a hiányt és az adósságot. Szerintünk 0,5 százalékkal emelkedni fog a pénzforgalmi hiány, és így nem valószínű, hogy csökken idén az államadósság, legfeljebb jelent éktelen mértékben. Így nő a hiány és az államadósság tarthatóságával kapcsolatos kockázat. Foglalkozik a javaslat a széndioxidkibocsátási egységek kereskedelméből származó bevételek újraelosztásával is. Ezen a ponton a pánik és a kapkodás jeleit látjuk a kormányoldalon, nem is indokolatlanul. A kormány által kiírt lakossági energiahatékonysági pályázatok éppen a napokban fulladtak káoszba. (21.10) Hogy a jelentkezők száma volt túl nagy vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg bizonyult nevetségesen kev ésnek, az a végeredmény szempontjából mindegy. Ez már a sokadik kormányzati felsülés a zöldenergiaágazatban. Arról a szektorról beszélünk, amely egész NyugatEurópában a munkahelyteremtés szempontjából húzóágazatnak és a gazdasági növekedés motorjának szá mít. Magyarországon viszont a kormány 2010 óta mesterséges kómában tartja az ágazatot, amely csak egyegy jelentősebb korrupciós botrány vagy egyéb anomália kapcsán kerül be a hírekbe. Szélerőművek az Orbánkabinet hivatalba lépése óta nem épülnek, a napen ergiás pályázatokat a nyilvánvaló korrupció miatt visszavonták, a családi otthonok energetikai korszerűsítésére pedig négy év alatt egy negyed stadion árát sem sikerült elkülöníteni. Ezt a páratlan sorozatot koronázta meg a mostani kazán, ablak- és háztar tásigépcsere pályázatok befulladása. A kormányzat, amely titokban minden politikai döntés előtt teszteli a társadalom tűrőképességét, most állítólag nem volt felkészülve rá, hogy sokkal többen fognak jelentkezni, mint amennyi embert a rendszer technikai, illetve pénzügyi értelemben ki tud szolgálni. Úgy tűnik, Magyarország mégsem teljesít annyival jobban, hogy az állami segítség ne jelentsen nagyon sokat tízezrek számára. Ezért és az elérni kívánt környezetvédelmi, illetve társadalmi cél szempontjából is é rthetetlen a kormányzati szűkmarkúság, hiszen a valódi, fenntartható rezsicsökkentés éppen az lenne, ha az otthoni energiafelhasználás csökkentésében nyújtana az állam segítséget a családoknak. Most szokás szerint kapkodva, az utolsó utáni pillanatban törv énymódosítással igyekeznek menteni a menthetőt, felszabadítva a kvótabevételek egy részét arra a célra, amelyre ezek a bevételek eredendően szolgálnának, az üvegházgázkibocsátás csökkentésére az otthonok energetikai korszerűsítése révén. Az LMP már tavaly felhívta rá a figyelmet, hogy valójában a kvótabevételek száz százalékának ezt a célt kellene szolgálniuk, a költségvetés lyukainak befoltozása helyett, szemben a mostani törvénymódosításban nagylelkűen engedélyezett 50, illetve 25 százalékkal. Ha a kormá ny időben meghallgatta volna az intelmet, nem kellett volna nevetségessé tennie magát az egész ország előtt, a megfelelő forrás nélkül, elégtelen informatikai infrastruktúrával kiírt energiahatékonysági pályázatokkal, és nem kellene szégyenszemre a 2014. é v utolsó előtti hónapjában belenyúlnia az adott esztendő költségvetésébe, illuzórikussá téve a költségvetési tervezést és a közpénzköltés fölötti parlamenti kontrollt. És ha már az úgynevezett rezsicsökkentés szóba került, lá ttuk, hogy a kormánynak rendkívül fontos az energiaszámla esetében a számlakép és a számlafelületek kommunikációs felhasználása, javasoljuk, hogy iktassák törvénybe a következő felirat elhelyezését az energiaszámlákon: Tisztelt Állampolgár! Azért kell még mindig ilyen sokat fizetni az energiaszámláért, mert a kormány nem
