Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Az európai területi társulásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
1280 láthatjuk, hogy a különböző nemzetközi lépések is, melyek az országot érik, mindmind abba az i rányba mutatnak, hogy nincs meg Magyarországon a megfelelő átláthatóság. Úgyhogy ennek a törvénynek az a része, ami EUs módosításokat vezet át, abszolút támogatható, viszont az a fajta centralizálás, az, hogy egy ilyen, mára már a kormány lépései miatt hi teltelenedett intézményhez rendelnek ilyen jogokat, az viszont elfogadhatatlan. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, Magyar Levente államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Magyar Levente bólint.) Készülő dik, jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr. MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel konstatálom, hogy a hozzászólók zömének a törvényjavaslat tárgyi lén yegét illetően koncepcionális kifogásai nem voltak. Azt gondolom, hogy abban egyetérthetünk, ahogyan Tóth képviselő úr is elmondta, hogy a határtérségek fejlesztése, ily módon az egész ország fejlesztése szempontjából a határtérségek feltárása, kinyitása a külvilág felé eminens közös érdekünk. A képviselő úr a DélDunántúlt említette. Hadd mondjam el önöknek, hogy Zala, Somogy és Baranya megye horvátországi határszakaszán átlagosan 70 kilométerenként lehet átkelni Horvátországba. Ez 2014ben az Európai Unió közepén anakronisztikus és elfogadhatatlan állapot, ugyanis ezzel a számmal - tehát 70 kilométerenkénti átlaggal - konkrétan az utolsók vagyunk az egész Európai Unióban e tekintetben. Tehát a déldunántúli térség tipikusan olyan szeglete az országnak, aho l a mindennapok szempontjából is óriási jelentősége van annak, hogy sikerüle a határon átnyúló kapcsolatokat intenzívebbé tenni. Még egy számot hadd mondjak önöknek: NyugatEurópában az átlag két határátkelőhely között - közúti határátkelőhelyekről beszél ek- 23 kilométer. Nézhetjük a franciabelga, nézhetjük a belgaholland, nézhetjük a németfrancia vagy bármely más nyugateurópai, úgymond régi uniós tagállamok közötti határszakaszt. Magyarországon, ahogyan említettem, 20 kilométer fölött van az országos átlag, de Horvátország felé - ahogy említettem - van olyan szakasz, ahol 70 kilométeren keresztül semmiféle átkelési lehetőség nincsen, de sajnos Románia, Szerbia és Ukrajna felé sem sokkal rózsásabb a helyzet. A képviselő úr említette Burgenlandot. Burge nland felé - (Jelzésre:) természetesen - 15 kilométerenként lehet átkelni, azonban ezzel a számmal is messze elmaradunk az uniós átlagtól, ami még egyszer, 23 kilométer, tehát még az ilyen szempontból legfejlettebb szlovén és osztrák határszakasz is messz e alulmúlja a nyugateurópai átlagot, és azt gondolom, hogy Magyarország gazdasági helyzetét, Magyarország történelmét, a szomszédainkkal ápolt viszonyrendszerét tekintve ez szintén elfogadhatatlan tényező. (20.20) Azt gondolom összességében, hogy a határo n átnyúló fejlesztések tekintetében is sikertörténetről beszélhetünk. Ha a számokat nézzük, márpedig azt javaslom, hogy nézzük a számokat, messzemenően a számok ezt a kijelentést alátámasztják, ugyanis azt gondolom, tisztelt képviselő asszony, a számok tük rében, hogy pusztán az elmúlt egy évben több történt a határon átnyúló kapcsolatok javítása terén, mint az önök 8 éves kormányzása alatt. Amikor a Mária Valéria hidat átadtuk Esztergom és Párkány között a 2000es évek elején, akkor azon a ponton Magyarorsz ág és Szlovákia között a közúti gépjárműforgalom, ami kompon bonyolódott híd hiányában, 30 ezer volt évente. Öt évvel később, öt évvel azután, hogy az első Orbánkormány átadta ezt a fejlesztést, ez a szám felment évi 1,5 millióra, tehát megötvenszereződöt t gyakorlatilag az átkelések száma. Ez mutatja azt, hogy az a fejlődés, ami e
