Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
1270 milyen szabály okat hozunk arra vonatkozóan, hogy az ingyenes vagyonátadás hogyan és miként működik, talán egy kicsit cinikus. Hasonlóan kapcsolódnom kell azokhoz, akik a közös hivatalok kapcsán óvják a vidéki önkormányzatokat. Amikor arról beszélünk, hogy mi a Szocialis ta Párt filozófiája ezen a területen, akkor azt mondhatjuk, hogy 2010et megelőzően az MSZP és az MSZP kormányzata az önkéntes társulásoknak volt a híve. Azért, mert azt gondoljuk, hogy az önkormányzatok azok, akik leginkább tudják azt, hogy nekik mi kell, nekik mi a jó. Ehhez képest pedig most önök belekényszerítették az önkormányzatokat olyan közös hivatalok fenntartásába, amelyek sok esetben akár földrajzi nonszenszek is. Sok esetben olyan településeket kapcsolnak össze, amelyek, bár jól hangzik, hogy eg y járásban vannak, de ugye, ha visszaemlékezünk, hogy a járás szó honnan ered, járásnak azokat a közigazgatási egységeket nevezték, amelyeket egy nap alatt be lehetett járni gyalogszerrel, ha erre visszaemlékezünk, hát ez bizony a mostani járási beosztásná l, mondjuk úgy, hogy nem menne. Nem véletlenül nem menne, mert sok esetben olyan járásokat sikerült kialakítani, amelyeknek az egyes települései egymástól nehezen megközelíthetőek. Innentől fogva viszont elég nehéz arról beszélni tehát, hogy ez a közös hiv atali létesítés sok esetben kiterjeszti a kistelepülésen élő emberek lehetőségeit. De hogy miről is van szó a gyakorlatban? Előfordult az például, hogy a dekoncentralizáció miatt, vagyis azért, mert önök elvontak jogköröket az önkormányzatoktól, és azokat állami vagy járási hivatalokhoz telepítették, megtörtént az, hogy egyes kistelepüléseken, ahol például gyámügyi ügyintézést ellátott az adott kistelepülés, és az a köztisztviselő, aki ezt végezte, nyilván ismerte az érintetteket, és kellő helyismerettel re ndelkezett, nos, ezt a köztisztviselőt elbocsátották, de akár ugyanezen a településen, de akár 30 kilométerrel odébb kineveztek akár hozzá nem értő embereket is olyan feladatokra, amelyekhez bizony nagy helyismeret szükséges. Úgy gondoljuk, hogy ebből a re ndszerből nem kér senki, aki gondolkodik. Nem kér senki, ezért lehetőséget kell adni azoknak az önkormányzatoknak, akik úgy gondolják, hogy megfelelő erővel rendelkeznek, hogy fenntartsák hivatalaikat, hogy erre továbbra is joguk van. Nyilván nem vitatjuk el senkitől azon igényét, jogos igényét, hogy ha úgy gondolja bármelyik önkormányzat, hogy azokon a kereteken belül szeretne működni, akár közös hivatalokkal, akár koordinált intézményfenntartással, amelyet ő jónak tart, akkor nyilván az a megoldás, hogy e zek az önkormányzatok működjenek együtt. De erről az útról letérni 2010 után, és kötelezni az önkormányzatokat olyan együttműködésre, ahol az együttműködés eufemizmus, nevetséges dolog, hiszen itt inkább kényszerházasságról beszélünk, nos, ennek sem eleje, sem vége nincsen, ha sorolni akarnánk ennek hibáit. A harmadik kérdés, amit nagyon sokan feszegettek már itt ellenzéki képviselőtársaim. Szeretnénk végre arról hallani az előterjesztőtől, és nemcsak e törvény kapcsán, hanem általában az előterjesztőktől, hogy mi az oka annak, hogy önök szinte egyetlen, önök által javasolt törvény kapcsán sem tartják be az önök által hozott jogalkotási törvényt. Ennek mi az oka? Vane valami különös magyarázata ennek a történetnek, hogy önök szinte egyetlenegy esetben sem t udják vagy akarják betartani azokat a szabályokat a jogalkotásról, amelyeket egyébként önök hoztak? Szinte egyetlen esetben sem. Az előző ciklusban ravaszak voltak, és e ciklus elején is tapasztaltunk ilyen eseteket, amikor úgy akarták kikerülni saját törv ényeiket, hogy valamelyik képviselő útján terjesztették be ezeket, és nyilván az adott képviselő időnként bohózatba illő produkcióval a Házban felolvasni sem nagyon tudta azt, amit állítólag ő maga szerzett. És hát így kikerülték ezt a törvényt, hiszen a j ogalkotásról szóló törvény egyéni módosító javaslat, egyéni törvényjavaslatok ügyében nyilván kevésbé működik. Most már erre a látszatra sem adnak. Előttünk vannak olyan jogszabályok, amelyek kormányzati előterjesztésben születnek meg, és bár törvény rende lkezik arról, hogy ezeknek hogyan és miként kell megszületniük, olyan törvény, amelyet mellesleg önök hoztak, tehát akár azt lehetne mondani laikusként is, hogy nem az ellenzéki béklyó oktrojálta magukra ezt a nehéz jogalkotást, hanem önök vállalták, önök vállalták azt, hogy így alkotnak jogot, mégis azt látjuk, hogy ezt nem tartják be.
