Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
1262 önkormányzati hivatalok létesítésének létszámkorlátját a 2 ezer főről föl akarják emelni. Hallani lehetett olyat, olyan elképzelést, hogy ez legyen 5 ezer főre felemelve, de az a legdöbbenetesebb, hogy olyat is lehetett hallani, hogy 10 ezer fő legyen. Hogyha ez a 10 ezer fős lét számkorlát életbe lépne, akkor pontosan az történne, amit Bajnai mondott még a választási kampányban, hogy elég kétszáz önkormányzat Magyarországra. Tehát valóban, az önkormányzatiságát, mondjuk, nem szüntetné meg egyik pillanatról a másikra az adott telep ülésnek az, hogy nincsen önálló hivatala, de hogy abba az irányba tett első, komoly, jelentős lépés, abban egészen biztosak lehetnénk. És igen, 10 ezer fő fölött körülbelül kétszáz önkormányzat van jelenleg Magyarországon. Nagyon remélem, hogy nem ez a rém álom fog megvalósulni, és hogy nem azért hozták be önök pont ezt a javaslatot, pont most, pont ekkor, mert ebbe az irányba szeretnének elindulni. És kérem az államtitkár urat, hogy majd a válaszában cáfolja meg, jelentse ki itt, országvilág színe előtt, h ogy ezek a híresztelések, hogy a közös önkormányzati hivatal létszámkorlátját önök jelentősen meg akarják emelni, nem igazak, és ha rossz is volt az eredeti 2 ezer fős korlát, de legalább ezt már nem akarják tovább rontani. A má sik pedig az, hogy miért is kerülnek bele pont most az Mötv.be ezek az ésszerűtlen szigorítások. A Ház most, pár perccel vagy egy félórával ezelőtt szavazott arról, hogy fel kívánjae függeszteni Simon Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát egy oly an ügyben, ami arról szólt, hogy írt egy súlyosan rágalmazó röplapot Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármesterrel szemben, azt kifogásolva ebben a röplapban, hogy miért nem hajlandó az érpataki önkormányzat végre megkötni a közös önkormányzati hivatalról s zóló megállapodást a kormányhivatal által kijelölt Nagykálló várossal vagy településsel. Elmondom, hogy miért nem voltak hajlandóak megkötni. Kérem szépen, azért nem voltak hajlandóak megkötni, mert az állampolgároknak ahhoz, hogy eljussanak, mondjuk, Érpa takról Nagykállóba, csak nyíregyházi átszállással tudták volna ezt megtenni úgy, hogy ez minden alkalommal többórás közlekedést jelentett volna. Tehát adott esetben, hogyha ügyet akartak volna intézni a közös önkormányzati hivatalban, akkor egyegy napos s zabadságot kellett volna hogy kivegyenek, azért, hogy egyáltalában eljussanak a közös önkormányzati hivatalba, aztán vagy sikerül elintézni a dolgukat, vagy nem. Hogyha nem sikerült, visszaküldték őket, újra kellett menniük, akkor további szabadságnapokat kellett volna erre kivenni. És ami a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodásban nem tetszett az érpataki képviselőtestületnek, az az volt, hogy nem szólhattak volna bele a közös önkormányzati hivatal jegyzőjének a munkájába, nem kérhették volna ő t semmilyen módon számon, semmilyen módon őt nem érhette volna kritika a képviselőtestület részéről, hiszen a munkáltatója a törvény szerint egyébként a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere, na jó, de az, hogy legalább egy eztetési joguk legyen a jegyző munkájával kapcsolatban, azért ez szerintem jogos elvárás. A másik az, hogy a közös önkormányzati hivatal költségvetésébe se tudtak volna beleszólni. Én azt gondolom, hogy ez is egy olyan dolog, amit nyugodtan nevezhetünk az önkormányzatiság durva megcsorbításának, ha az adott település tulajdonképpen a saját hivatalával semmilyen ilyen jellegű kapcsolatban nem lehet, vagy nem lehet ráhatása, hogy milyen a hivatal költségvetése. És szintúgy a közös hivatal szmszét sem határoz hatták volna meg, abba se szólhattak volna bele. Ez volt az a három pont, ami miatt azt kérték, hogy legyen felülvizsgálva, s addig nem írták alá azt a megállapodást, amíg ez a három pont megnyugtatóan nem rendeződött. Az, hogy ennek a huzavonának, azért, mert egyébként Nagykálló képviselőtestülete sem volt partner, emiatt a huzavonának aztán voltak egyéb hatásai, ez kétségtelen. De azért ne vitassuk már el annak a jogát egyetlen képviselőtestülettől sem, hogy egy ilyen nagy horderejű, a jövőre nézve rendkí vüli hatású szerződést nem ír alá látatlanban, és vita nélkül nem hajlandó elfogadni! Igenis, én azt gondolom, és hogyha az önkormányzatiságot bárki komolyan veszi, akkor igazat kell hogy adjon nekem, hogy joga van egy képviselőtestületnek, egy polgármeste rnek beleszólnia egy ilyen szerződés tartalmába érdemben.
