Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 15. hétfő (14. szám) - Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
122 kormánynál annak érdekében, hogy ne bírságolják meg őket, akkor tulajdonképpen nem szerettek volna egyebet, mint hogy egy európai uniós gyakorlatnak megfelelő legyen a magyar útdíjtörvény működése is , azaz ne kelljen akkor fizetni, ha mondjuk, egy baleset, egy forgalmi dugó vagy egyéb okból kifolyólag elhagyják az autópályát, más útvonalon közlekednek. Értelemszerű, hogy az igényüket méltányolni lehetett és kellett is, egyet is értünk a kormánnyal abb an, hogy idehozta ezt a javaslatot, és a szakmai szervezetek kérésének megfelelően visszatéríti utólag azt a bírságot, amit eddig kiszabtak, illetve a jövőben természetesen ezekre a bírságolásokra nem fog sor kerülni. Nyilván kérdés az, hogy miért csak a m árcius végéig szóló bírságokra van mentesség ebben az esetben, az utána következő időszaknál ugyanúgy indokoltnak látjuk mi a mentesség kiterjesztését. Azt szeretném kérni az általam nagyon tisztelt államtitkár úrtól, hogy legyen kedves továbbítani ezt a k érdést. Nem látjuk ennek különösebb szakmai indokát; lehet, hogy van valami, de az ebben az előterjesztésben nem szerepel. Illetve az is egy fontos kérdés, hogy ha egyszer valóban méltányolható egy vállalkozó igénye, hogy letért az útról a kamion, mondjuk, azért, mert egy óriási forgalmi dugóba, egy balesetbe csöppent bele, máshogy tette meg az utat, akkor utólag akár késedelmi kamatot - mint egyébként más polgári jogi ügyletekben is - el lehetne számolni az állam felé az ilyen módon általa használt pénz mi att, és kétmilliárd forint után jelentős összeg visszajárhatna a vállalkozásoknak ebben az esetben. Amit megoldásként még az államtitkár úr, illetve a kormány figyelmébe szeretnék ajánlani, hogy rendszeres az a különböző, közúton történő áruszállítások ese tén - elsősorban a gabona kapcsán híresült ez el, de számos más árunemet érint , hogy áfacsalások történnek azért, mert van egy jelentős áfakülönbség Magyarország és a szomszédos országok között. Bizony az egyik logisztikai cégvezetővel értekeztem a közel múltban, egy alvállalkozó elsikkasztotta az ő szállítmányát, és kiderült, hogy a rendőrség ezzel az egyébként mára már elég jól működőnek nevezhető GPSes nyomkövetésen alapuló informatikai rendszerrel nincs kellőképpen összekötve, holott, ha most megnézzü k azt, hogy a korábbi nevén vám- és pénzügyőrség, jelenlegi nevén Nemzeti Adó- és Vámhivatal mennyi pénzt meg tudna fogni ezeknek az áfacsalásoknak a megelőzésével, felderítésével, akkor látható, hogy a költségvetés számára is ez a rendszer, ennek a rendsz ernek az optimalizálása és bűnmegelőzési célú összekötése a rendőrség szervereivel mennyivel előrébb juttathatná a költségvetés ügyét is, hiszen több száz milliárd forint az, amit ilyen módon - tekintettel a jelenleg rendkívül magas magyar áfaszintre - elc salnak évről évre ugyanazok az emberek. Ezek egyszerűen nyomon követhető dolgok lennének, hiszen adott esetben egy 24 tonnás terhet szállító kamion útja a GPSes nyomkövetésnek köszönhetően azonnal lekövethető: látszik, hogy milyen telephelyekre megy el, h ol teszi le az árut. Értelemszerű, hogy ebben az esetben fel lehetne lépni. A hétköznapi tapasztalat sajnos azt mutatta, hogy a rendőrségnek egyszerűen nincs szervezett kapcsolata az útdíjhálózatot üzemeltető szervekkel. Ez nyilván egy olyan kérdés, amit é rdemes lenne a költségvetés érdekében és a becsületes vállalkozások érdekében pótolni. Nagyon fontos azt is elmondani, hogy úgy került sor az útdíj bevezetésére, hogy ez a korszerű járművek üzemeltetőit kedvezményezte. Ez önmagában természetesen egy örömte li dolog, de alapvetően ezt úgy lehet lefordítani a másik oldalról, hogy mivel a növekedési hitelprogramból és más állami támogatású hitelprogramból a kisebb vállalkozások nagyon sokszor tőke hiányában kiszorultak, őket nem finanszírozták, ezért gyakorlati lag néhány nagyvállalat részére kedvező igazán ez az elképzelés, ugyanis azokat a kicsiket, akik kevésbé korszerű járműveket üzemeltetnek, rendkívüli módon bünteti ez a törvényi rendelkezés. (21.20) A javaslatunk arra irányulna, hogy a magyar logisztikai á gazat versenyképességének érdekében, a közúti áruszállítás nemzetközi versenyképességének megőrzéséért érdemes volna a magyar vállalkozásokra növekedési hitelprogramot kiterjeszteni és a magyar vállalkozásokat ilyen módon korszerű fuvareszközök birtokába j uttatni. Ezek a vállalkozások ki tudják termelni a pénzt, de mivel
