Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 3. hétfő (23. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Hány új adófajta található még?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1196 szemben. Most pedig azt látjuk, hogy a múlt héten tárgyalt adócsomag újabb, még egyszer mondom, az úgynevezett rezsicsökkentés mértékét meghaladó módon terheli a családokat. Sőt, talán mindenki láthatja, hogy nem az elfogultság beszél belőlem, de a samponadó és egyebek tekintetében kijelenthető az is, hogy értelmetlen terhelési szinteket is hoztak be ebbe a rendszerbe. Látható, hogy 2015től már több mint 51 százalékra emelkedne az Erzsébetutalvány, a Széchenyipihenőkártya, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás és a munkahelyi étkeztetés közterhe is. Még egyszer mondom, szőnyegbombázás ez a javából jellemzően a kiskeresetűekkel, jellemzően a nagyon nehéz helyzetben lévőkkel szemben. Adódik tehát a kérdés: várhatóe bármelyik adótípus megszüntetése, tolerálható mértékre történő csökkentése, vagy pedig vannak újabb ötletek a kormány tarsolyában? Hiszen - még egyszer mondom - rekordszintű új adót, rekordszintű adónövekményt kell lenyelnie most a magyar lakosságnak. Adódik tehát a kérdés: hol a cunami vége? Várom érdemi válaszát. (T aps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak. Öné a szó. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy egy ország adórendszerében nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány adó van, tehát hogy darabszámra mennyi adó van, hanem az a fontos kérdés, hogy a megtermelt jövedelem, a GDP hány százalékát vonja el az állam adóként. És ha Magyarország teljesítményét így vizsgáljuk az elmúlt négy évben, akkor bizony büszkék lehetünk. Azért lehetünk büszkék, mert amikor átvettük a kormányzást 2010ben, akkor a gazdasági növekedés, a megtermelt jövedelem 41 százaléka lett elvonva adóként, ezt követően pedig ez az arány 3839 százalékra csökkent, és ez ez évben is ennyi lesz, a múlt évben is ennyi volt, és a következő évben is erről fogunk beszélni. Lehet, hogy darabszámra több adó lett bevezetve, de a társasági adó és a személyi jövedelemad ó, ami az emberek és a vállalkozások megtermelt jövedelmét illeti, az viszont csökkent. Csökkent a társasági adó vonatkozásában, hiszen az 500 millió forintos adóalapig mindössze 10 százalék társasági adót kell fizetni, ami Európában az egyik legalacsonyab b. És csökkent a személyi jövedelemadó vonatkozásában, hiszen az egykulcsos adó bevezetésével, a családi adókedvezmény növelésével a gyermeket nevelő családok adóterhei eleve jelentősen, de akik nem nevelnek gyermeket, azon családoknak az adóterhe is alacs onyabb lett. Igen, mert a kormány azt mondja, hogy újfajta adórendszert vezetett be, amelynek a lényege, hogy a hangsúlyt a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezte, tehát a kormány azt mondja, hogy aki jövedelmet szerez, az adózzon alacsonyan, hogy többe t tudjon költeni, viszont azzal, hogy többet fogyaszt, több adót fog az államnak majd fizetni. Ezért van az, hogy az általánosforgalmiadóbevétel a kormányváltás óta évek óta folyamatosan növekszik ennek a koncepciónak, ennek a filozófiának a mentén. Termés zetesen vannak más típusú adók is, a különadók. A különadók lényege az, hogy olyan szektorok, olyan ágazatok, amelyek eddig nem vettek részt kellő mértékben a közteherviselésben, járuljanak hozzá, egyrészt a válság hatásaként, másrészt pedig, úgy gondolom, hogy egy természetesen működő, egy egészségesen működő országban ez természetes dolog, hogy mindenki részt vállal a közteherviselésből. És a különadóknak pontosan ez a lényegük. De a különadók bevezetését, például a bankadót vagy a tranzakciós illeték bev ezetését, a szektorális adók bevezetését még önök is egyébként támogatták. Az pedig, hogy átterhelik az adókat a fogyasztókra, nagyon érdekes, ha azt a statisztikát vizsgáljuk meg, hogy hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon lényegében most az infláció alig haladja meg a nulla százalékot. Ha igaz lenne, hogy minden átterhelnek, akkor az infláció nem tudna
