Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 28. kedd (22. szám) - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1130 Ennek alátámasztására hadd hozzak fel tehát néhány példát! Az adóhatóság sem tudta megválaszolni például a Magyar Marketing Szövetség kérdésére, hogy az a webbolt, amelyik a Facebookon vagy a Googleon helyez el h irdetést, valóban kötelese reklámadót fizetni. A reklámadótörvény a magyar nyelvű hirdetéseket vonja reklámadó alá, és a magyarnyelvűséget a megrendelésből szeretné megállapítani. Tehát a megrendelés mint számviteli bizonylat kérhető, és kérik is majd a r eklámadó felülvizsgálata során. Na most, ebből is következik, ha a hirdetés kizárólag angol szavakat tartalmaz, akkor az nem tartozik a reklámadó hatálya alá. De vajon mi a helyzet például az olyan bannerhirdetésekkel, amelyek csak képet tartalmaznak? Ezek szerint, mondjuk, egy pornóoldalon reklámadómentesen lehet hirdetni? Mert a törvényből jelenleg ez következik. A szakértő ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy az olyan hirdetés, amelyben nincs magyar nyelvű szöveg, csak egy mozaikszó és egy ábra, az nem vonható reklámadó alá. Igaz, az ilyen jellegű hirdetésekre ott van a kulturális adó. De azt a megrendelőnek nem kell megfizetnie. Érdekes a törvény szövege alapján az is, hogy a totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül. Ez olyan megjelenítési m ód, amely a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére szolgál. Ám mi van akkor, ha a reklámhordozóra nem kerül magyar nyelvű szöveg, csak egy kép és egy logó? Aztán nagy a bizonytalanság az önreklámmal kapcsolatban is, vagyis azzal, ha p éldául egy médiavállalat az egyik kiadványát vagy műsorát reklámozza a másik termékében. Ezekben az esetekben a szabály az, hogy az önreklám 500 millió forintos éves költséget meghaladó esetben adózik, ez alatt bevallási és nyilvántartási kötelem nincs. Az sem világos például, hogy miután a Google és a Facebook nem ad nyilatkozatot, akkor ki a reklámadó alanya; az az ügynökség, amely kapcsolatban áll a Facebookkal vagy pedig maga a hirdető. Tehát ilyen alapvető és még számtalan hirdetése van akár a Magyar M arketing Szövetségnek, de a teljes kommunikációs iparágnak. Tehát tanácstalanság van, és már megint azért, mert előkészítetlenül nyújtottak be egy javaslatot. Ugye, másfél évvel ezelőtt, amikor a kormány honlapján megjelent a javaslat, úgymond társadalmi v itára bocsátották, akkor kiderült, hogy ezt valójában csak a kereskedelmi televíziók megregulázására kívánják fölhasználni, persze csak azért, hogy még kormánybarátabbak legyenek. Inkább zsarolásra használták föl, végül saját javaslatukat is visszavonták, ugye. Amikor jobb híján én magam nyújtottam be a kormány által közzétett korábbi javaslatot, akkor azt önök leszavazták. Tehát nem valósulhatott meg kellő társadalmi vitának megfelelő módon, hanem aztán egyszer csak L. Simon László előkapott egy kissé más javaslatot, úgymond önálló képviselői indítványként, de tudjuk, hogy a kormány állt valójában mögötte. De így kikerülte az előzetes szükséges egyeztetéseket, a szakmai szervezeteket megkerülte, és tessék, mi született belőle: az, hogy a Nemzeti Adó- és Vám hivatal sem tudja, hogy pontosan hogyan és mi után kellene kivetni az adót. Hát így nem működhet az adóbeszedés. Ezért sajnálom, hogy érdemi vitának nem biztosítottak lehetőséget, főleg társadalmi vitának, szakmai vitának a reklámadó bevezetésével kapcsola tban sem, hanem mint minden kényes dolgot, általában éjszakai vitákra degradálnak, és ezzel kell hogy beérjük. Nagyon fájó számunkra az is, hogy a reklámadóból befolyó bevételt nem az alapszintű ingyenes internet bevezetésére fordítják, pedig maga L. Simon László is, amikor ezt javasoltam, akkor elismerte, hogy igen, Magyarország nagyon komoly versenyhátrányba fog kerülni, ha nem csökkentik Magyarországon az internethasználati díjakat. Ezt mondta akkor. Azt még nem tudta, talán ő sem gondolta volna, hogy mé g ebben az évben a kormányzat továbbnöveli az internethasználati díjakat. Hiszen már akkor érveltem, ugye, L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés által legutóbb tárgyalt NMHHbeszámolóból idézve, hogy Magyarországon az internethozzáférés bruttó mediánára a n yugati tagállamok mediánárának több mint kétszerese. Itt, ugye, különböző
