Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Bejelentés az Országgyűlés jegyzőjének lemondásáról /Pogácsás Tibor (Fidesz)/ - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
9 (9.50) Az egész történet egy olyan kormányrendelettel indult, a 88/2001. kormányrendelettel, aminek aláírója Orbán Viktor volt. Majd később a Medgyessy- és az első Gyurcsánykormány létrehozta a túlfogyasztás gazdaságpolitikáját, amit csak külföldi fo rrásból lehetett finanszírozni, és a lehető legnagyobb cinizmussal a forrásban levő árfolyamkockázatot a legkevésbé teherviselő lakosságra hárította. Gazdaságpolitikájuk a növekedés hamis látszatát keltette, miközben a növekedés mögött csak a fogyasztás ál lt. Ezt követően a külföldi tőkét egyébként gond nélkül kiszolgáló Bajnaikormány egy önkéntes banki magatartási kódexszel próbálta meg szőnyeg alá söpörni a problémát. Felelősségük van a jegybanki vezetéseknek is, hiszen 20062007 körül a svájci központi bank figyelmeztette a keletközépeurópai országokat az ügyletekben rejlő kockázatokra. Ezt követően a lengyelek eljártak a svájci központi banknál, kötöttek egy szakügyletet, és kivezették ezt a hibás terméket. A csehek és a horvátok ugyanígy tettek. A Jár ai Zsigmondféle jegybankvezetés, majd később a Simorféle jegybankvezetés viszont figyelmen kívül hagyta a svájci bank figyelmeztetését. Az Orbánkormánytól 2010 májusa után joggal várták úgy a hitelkárosultak, hogy megoldást nyújt. Három intézkedést kell kiemelni. Az egyik a végtörlesztés, amely a devizahitelesek 77 százaléka számára nem volt igénybe vehető. Pont azokon nem segített, akik a legmélyebbre estek ebben a csapdában. Az árfolyamgátat pontosan azok, akiknek 90 napnál nagyobb elmaradásuk volt, ne m tudták igénybe venni 2013 novemberéig, tehát a kormány három és fél éven keresztül nem segített a valóban kritikus helyzetben lévő adósokon. Végezetül az eszközkezelő pedig egy eszköztelen eszközkezelő volt, érdemi anyagi források nélkül. A Lehet Más a P olitika időközben öt javaslatot is megfogalmazott, ami érdemben segített volna ezen a helyzeten, nemcsak a hitelkárosultakon, hanem a magyar nemzetgazdaságon is. 2011 őszén terjesztettük elő a nemzeti ingatlanalapra vonatkozó javaslatunkat, ami a bankadót is ennek a krízisnek a kezelésére fordította volna, és meg lehetett volna vetni egy közösségi bérlakásállomány alapját, egy közösségi bérlakásfejlesztési program alapját. Javasoltuk mi is, hogy a Magyar Nemzeti Bank haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a svájci központi bankkal és az Európai Központi Bankkal a kereskedelmi bankrendszer forrásoldala biztosítása végett. 2013ban, illetve idén év elején Ertsey Katalin és Vágó Gábor képviselőtársaimmal előterjesztettük azokat a javaslatokat, hogy ne lehessen t öbbé a bírói út megkerülésével bárkinek a házára végrehajtást vezetni. A Fidesz ezt elvetette, a bankok oldalára állt. Javasoltuk továbbá azt, hogy a polgári törvénykönyv az ilyen típusú ügyleteket tiltsa meg, javasoltuk továbbá azt, hogy a bankok a deviza alapú hitelből eredő követeléseiket ne ruházhassák át kétes hátterű cégekre. Ezeket a javaslatokat a Fidesz utoljára két héttel ezelőtt lesöpörte az asztalról, nem kívánt segíteni az embereken, mert tart a Bankszövetségtől. Végezetül, a döntést követő órá kban előterjesztettünk ezen a héten egy törvényjavaslatot, amely a tisztességtelennek minősített árfolyamrésből szedett nyereség visszafizetésére kötelezné a bankokat. Nincs több idő, nincs mire várni, cselekednie kell a kormánynak. Fontolják meg még egysz er a javaslatainkat. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK : Tállai András államtitkár urat illeti a szó. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Ú r! Napirend előtti felszólalásának a címe: „Meddig halogat a kormány?” Úgy gondolom, hogy 2010ben a kormányváltást követően a FideszKDNPkormány semmit nem halogatott, egy percet sem várt arra, hogy elkezdje a devizahitelesek óriási társadalmi problémájá nak a megoldását. Azt azonban tudni kell a képviselő úr állításával szemben, hogy az első Orbánkormánynak a helyzet kialakulásához az
