Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Valóban nőtt a dolgozói elszegényedés, milliók keresnek kevesebbet, mint hat éve?” címmel - GÚR NÁNDOR (MSZP):
58 Az pedig, hogy bizonyos kommunikációs feladatokat ellátott, egy helyes és természetes dolog. Tehát egy dolgot biztosan mondhatunk, hogy törvénysértés nem történt. Egyébként pedig én csak megköszönni tudom, ha képviselő úr az anomáliákra felhívja a figyelmet. Mint látja, igyekszünk mindezeket kivizsgálni. De hangsúlyozom, hogy törvénysértés nem történt. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen a miniszterelnökhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! 13 óra van, az azonnali kérdések végére értünk. A kérdések tárgyalására térünk át. Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Valóban nőtt a dolgozói elszegényedés, milliók keresnek kevesebbet, mint hat éve?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Valóban nőtt a dolgozói elszegényedés, milliók keresnek kevesebbet, mint hat éve?” címmel. Gúr Nándor képvisel ő urat illeti a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Romlott az elmúlt négy esztendőben a bérből élők helyzete. Az anyagi helyzetük válságosabbá vált. Lehet itt bármilyen statisztikai számsorokat mutogatni, mondogatni, hogy a bruttó, a bruttó , hogyan, miképpen - nem, nem. A nettó és a vásárlóerőérték, az, ami a kézben van, az a fontos. 87 500 forint a létminimum egy főre vetítetten. Nézzük azt, hogy hol tart a minimálbér: 66 500 forintnál. De ennek a vásárlóerőértéke 2010hez viszonyítva nag yjából 10 százalékkal kisebb, mint akkor volt, olyan 5354 ezer forintot ér. Tehát azok az emberek, akik minimálbért vagy annak a környékén keresnek, rosszabbul járnak, mint annak előtte. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja e l.) Ha csak a mikrovállalkozások azon részét nézzük, akik öt főnél többet foglalkoztatnak, akkor az a helyzetkép tárul elénk, hogy míg 2010 előtt 18 százalékuk keresett kevesebbet a létminimumnál, addig ma a 25 százalékuk, és akkor nem vesszük számba az öt fő alatti foglalkoztatottakat, akkor jóval rosszabb a helyzet; APEHkimutatások támasztják alá, hogy nagyjából az emberek egyharmada a minimálbér környékén keres. Az OÉTnek annak idején az volt a törekvése, hogy a minimálbér nettója és a létminimum közöt t szűkítse az ollót. A helyzet az, hogy ma egy közfoglalkoztatott 51 ezer forintot keres, a létminimum 87 ezer, 36 ezer a különbség. Ez 18 ezer volt - akkor is sok volt - négy évvel ezelőtt, de most 36 ezer. Ezt hozta az Orbánkormány. Az a minimálbér, a k özfoglalkoztatotti bér a tisztes megélhetéshez nem elég. De nemcsak ők, a közalkalmazottak is: 2010 előtt 4 százalékuk volt az, aki a létminimumnál kevesebbet keresett, most a négyszeresük, a 16 százalékuk keres a létminimumnál kevesebbet. Nem véletlen, ho gy azért tettem kísérletet arra, hogy Orbán Viktornak megajánljam, hogy próbálja meg a 66 500 forintos minimálbérből való megélést, mert az eredményezne... Három egyszerű kérdésem van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mikor lesz a minimálbér és a létminimum összege között minimalizálás? Mikor lesz közalkalmazotti béremelés? És mikor lesz a dolgozói szegénység megszüntetése? Elnök úr, köszönöm a megtisztelő türelmét. (Taps az MSZP soraiban.)
