Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
528 magyar jelnyelvet mint a siketközösség nyelvét, és elismeri a siketközösséget kisebbségként, a magyar jelnyelvet pedig önálló természetes nyelvként ismeri el. A jelnyelvi törvény rögzíti, hogy a hallássérült, valamint siket és vak személyek a társadalom egyenrangú és egyenjogú tagjai. A következő lépés pedig 2011ben az Alaptörvény volt, amely rögzíti, hogy Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. És most itt állunk az új törvényjavaslattal, ami egy folyamat következő állomása. Ahogy Nyitrai Zsolt képviselőtársam említette, 2014 tavaszán a FideszKDNPfrakció ígéretet tett arra, hogy ezt a kérdést is rendezni fogjuk. Miért is fontos ez a kérdés? Szerves következménye annak, hogy a jelnyelv is ugyanolyan természetes nyelvként van elismerve, mint a többi idegen nyelv, tehát idegennyelvi pótlék szempontjából is ugyanolyan helyzetet kell teremteni, ugyanolyan feltételeket kell teremteni, hogy azok a köztisztviselők, közalkalmazottak, akik megtanulják a jelnyelvet, ugyanolyan joggal ka pjanak jelnyelvi pótlékot, mint a munkatársaik, akik más idegen nyelv ismeretével rendelkeznek. A törvényjavaslat világosan fogalmaz: ugyanolyan feltételeket szab, mint ami most a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a közalkalmazottakról szól ó törvényben szerepel. Tehát a közszolgálati tisztviselőknél a felsőfokú nyelvtudás esetében az illetményalap 50 százalékára, középfokú tudás esetén 30 százalékára, alapfokú nyelvtudás esetén 15 százalékára lesz jogosult a tisztviselő. A közalkalmazottak e setében a felsőfoknál 100 százalékra, középfoknál pedig 50 százalékra jogosult. Hangsúlyozom, hogy csak azok lehetnek jogosultak a pótlékra, akiknél a munkáltató meghatározza, hogy a munkaköre ellátásához szükséges a jelnyelvi tudás. Ebből adódóan értelems zerűen, akik nyelvtanárok, fordítók, tolmácsok, nem lesznek jogosultak a nyelvi pótlékra. Tehát az általunk benyújtott javaslat alapján a törvényjavaslat elfogadása esetén a magyar jelnyelvi tudás után is járhat nyelvi pótlék a javaslatunkban meghatározott feltételek mellett. Ugyanakkor fontos és szeretném hangsúlyozni, hogy a jelnyelvi pótlék bevezetése nem fogja kiváltani a jelnyelvi tolmácsok munkáját vagy magát a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, ugyanúgy szükség lesz rájuk, ugyanúgy fontos lesz az ő munk ájuk is, illetve nem fogja kiváltani az úgynevezett kontakt jelnyelvi videotolmácsszolgáltatást sem, mert az eljárások különböző szakaszaiban kötelező lesz továbbra is jelnyelvi tolmácsot kérni, ha a hallássérült személynek szüksége van rá. Ez a javaslat tovább erősíti a jelnyelv státusát, tovább erősíti a jelnyelv elismerését, ugyanakkor természetesen segíti a hatékonyabb ügyintézést is, az akadálymentesebb hozzáférést a közszolgáltatásokhoz. Azáltal, hogy a jelnyelvi pótlék bevezetésével esetleg még több en fogják megtanulni a jelnyelvet, ez csak pozitív fejlemény lehet, mindenkinek a hasznára válhat, ha eggyel több ügyintéző vagy munkatárs, tisztviselő vagy közalkalmazott a napi kommunikáció során meg fogja értetni magát a hallássérült ügyfelekkel. Szerin tem is egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami találkozik az összes képviselőcsoport egyetértésével, és ezúton is kérem képviselőtársaim támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Jelnyelvi taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Teleki László képviselő úr, MSZP. TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2014. június 6án nyújtották be a képviselők először azt a törvényjavaslatot, amit azutá n visszavontak. A most napirenden lévő javaslat T/463. számon az újabb változata. Mielőtt erről az újabb változatról beszélnénk, érdemes az előzményekről is néhány szót váltani. 2009. november 9én, tehát a baloldali kormányzás időszakában fogadta el az Or szággyűlés a magyar jelnyelvről és jelnyelvhasználatról szóló törvényt. A törvényjavaslat általános vitájában több felszólaló annak a jelentőségét emelte ki, hogy a jelnyelvnek mint önálló és természetes nyelvnek a
