Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről - Megemlékezés az utolsó idegen megszálló katona hazánkból való távozásának évfordulójáról
6 külgazdasági és külügyminiszter, VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, DR. CZOMBA SÁNDOR, ORBÁN GÁBOR, TÁLLAI ANDRÁS államtitkárok, DR. KONTRÁ T KÁROLY és TASNÁDI LÁSZLÓ belügyminisztériumi államtitkárok, CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT és DR. RÉTVÁRI BENCE emberi erőforrások minisztériumi államtitkárok, DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter. ==================================== Az Országgyűlés ny ári rendkívüli ülésszakának 1. ülésnapja 2014. június 19én, csütörtökön (9.40 óra - Elnök: Kövér László Jegyzők: Schmuck Erzsébet és Móring József Attila) (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségé t. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Az ülés megnyitása ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának első ülését megnyitom. Tájékoztatom ö nöket, hogy az ülés vezetésében Schmuck Erzsébet és Móring József Attila jegyzők lesznek segítségemre. Bejelentés összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy Szelén yi Zsuzsanna országgyűlési képviselő asszony arról tájékoztatott, hogy a mandátumigazoláskor bejelentett összeférhetetlenségi okot június 10én megszüntette . Bejelentem, hogy ettől a határnaptól gyakorolhatja képviselői jogait, és tiszteletdíj illeti meg. A mai napon bizottsági tagságáról is dönthet az Országgyűlés. Megemlékezés az utolsó idegen megszálló katona hazánkból való távozásának évfordulójáról Tisztelt Ház! 1991. június 19én elhagyta Magyarország terü letét az utolsó szovjet katona. Ugyanaznap az Országgyűlés elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló törvényt, amelyre a mai napon emlékezünk. Magyarország szuverenitását és a magyarok szabadságát a XX. században csaknem ötven esztendőn keresztül csorbította és korlátozta idegen katonai megszállás. 1944. március 19én a náci Németország, míg 1945től a kommunista Szovjetunió szállta meg katonailag Magyarországot. Ez utóbbi hatalom katonai jelenléte az első magyarországi szabad választásokat követően több mint egy esztendővel szűnt meg. Magyar nemzedékek évszázados vágya teljesülhetett be ezelőtt 23 esztendővel: a magyar szabadságot elnyomó, idegen katonai erő kivonult az országból. Megvalósult, amiér t nagyon sokan az életüket is hajlandók voltak feláldozni. A költő, Heltai Jenő erről így fogalmaz: „Ez nem ajándék.
