Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
486 forrásokat vonjon be a költségvetésbe, azt pedig közszolgáltatások nyújtására fordítsa, amit minden magyar állampolgár nyugodtan igénybe vehet. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy nincsen költségvetési indoka annak, hogy ezt az új adót be kell Magyarországon vezetni. És m ég szép, hogy nincs, hiszen akkor meg kellene magyarázni, hogy miért kell egy új adót bevezetni Magyarországon, amikor jobban teljesítünk; akkor el kellene mondani, hogy kétszer 170 milliárd forint hiányzik a magyar költségvetésből, és hogyan kívánják ezt egyenesbe hozni; és természetesen azt is el kellene mondani, amit az önök által megszavazott stabilitási törvény is előír önöknek, meg kellene mondani, hogy mire kívánják felhasználni az újonnan kiszabott adóból befolyó többletbevételt. Ezekre a kérdésekre nem kell válaszolni, mert öncélúan és természetesen a szakmai egyeztetéseket megkerülve, közigazgatási egyeztetéseket is megkerülve - itt hadd tegyek egy kitételt, azt lehet hogy érdemes lett volna egyébként, hiszen ott szakemberek ülnek, és ki tudták vol na gyomlálni belőle ezt a rengeteg hibát - elénk hozzák ezt a jogszabályt, és meghallgatjuk az összevissza érveléseket. Államtitkár úr, ebben tényleg összevissza beszéltek. A Költségvetési bizottság előtt ön azt mondta: „Ez hatalmas összeg, amire nagyon od a kell figyelni, hiszen ez egy kistelepülésnek milyen sokáig elég volna, egyéves költségvetése, kétéves költségvetése, hároméves költségvetése lenne.” Ezt mondta államtitkár úr, ott ültem. Végül is a tej árával is összehasonlíthatta volna, mert legalább ug yanannyi köze van a kettőnek egymáshoz, mint a települések költségvetésének a kiszabott reklámadóhoz. De ön ezzel érvelt, mert abban a pillanatban ez olyan jól hangzott. Én szeretném azt látni, amikor a kormányoldal, főleg a kormányzati szereplők ugyanilye n harcosan kiállnak, amikor 4 milliárd forintot elengedünk a szerencsejáték áfájában. Ott nagyon bőkezűen adunk, itt pedig valamiért elveszünk. A pontos célt meg kell tudni határozni, a pontos cél az, hogy a kormányhoz nem hű, a kormánytól nem függő médium oknak növelni kell az adóterheit. Abba kell hagyni az összevissza beszélést ebben a dologban, ha ez a cél, ezt kell mondani. Az adójogszabályok egyébként szerintem erre alapvetően nem alkalmasak. De nézzük még azt, amit itt sokan említettek: a magyar válla lkozók és a magyar kkvk. Önök ugye, azt várják el, és ez volt az unortodox nemzetgazdasági politikának az alapja, hogy majd a belső kereslet és a belső fogyasztás iszonyatosan sokat fog nőni. (12.10) A magyar kkvk 2,5 milliárdot (sic!) költhetnek mostant ól adómentesen reklámozásra. Ahogyan azt Lukács Zoltán képviselőtársam is elmondta, hogy ez mitől 2,5 milliárd, szerintem ebben a teremben ezt most senki nem tudja megmondani. Hogyan lett a 25 ezerből 2,5 milliárd? Egykét mérlegbeszámolót megnézve az embe r azt látja, hogy a marketingköltések nagyjából 5090 milliárd forint között vannak egy magyar kkvnál. (L. Simon László: Mennyi?!) Hogyan jött ki a 25? Erre a kérdésre nem fogok választ kapni természetesen, mert az öncélú jogalkotásnak a kérdésekre való v álaszadás nem sajátja, és éppen ezért nem is fogják önök ezt nekünk megmondani. De ha kevesebb potenciális vevőt tud megszólítani egy vállalkozó, ha kevesebb árut tud eladni, kevesebb lesz a bevétele, kevesebb bért fog fizetni vagy éppen kevesebb embernek fog fizetni bért. És természetesen nem fog fejleszteni, mert ha véletlenül fejlesztene, akkor azt csak jó drágán tudja bevezetni a piacra, jó drágán tudja csak meghirdetni, azért, mert önök teljesen más indokból kivetettek egy reklámadót azért, hogy megreg ulázzanak valakit, illetve megregulázzanak egy darab kereskedelmi adót. A végrehajthatóság kérdésében, úgy gondolom, vissza fogunk még térni erre a törvényjavaslatra, ugyanúgy, ahogyan azt Schiffer András képviselőtársam is mondta. Abban az esetben, ha vél etlenül nem fizeti majd be a hirdetés jogosultja az adót, azt nem tudom, honnan fogja vajon tudni az, ahol hirdet ez a cég, hogy éppen a 2,5 millió előtt vagy után tarte majd egy cég. Ez egy nagyon érdekes kérdés lesz, és az ellenőrzés kérdése is nagyonn agyon érdekes dolog lesz majd ebben. Úgy gondolom, hogy ezekre nem ad választ ez a jelenlegi törvényjavaslat.
