Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független):
484 Összességében pedig azt gondolom, hogy nem egyszerűen t isztességtelen személyre szabottan vagy akár jogi személyre szabottan jogot alkotni. Az a helyzet, hogy abban az esetben, hogy ha betolnak egy adótörvényt a Ház elé, elfogadja az Országgyűlés, majd ezek után egy héttel, pár nappal később a sajtó felhívja a z önök figyelmét arra, hogy bizony van olyan vállalkozás, amelyik könnyedén ki tud bújni az adófizetési kötelezettség alól, és utána gyorsan csinálnak egy törvénymódosítást, ez azt jelenti, hogy önök alkalmatlanok az ország kormányzására. Ha önök felelősen kormányoznának, akkor nem is állna elő olyan helyzet, akár RTLről beszélünk, akár reklámadóról, akár más típusú adóról és adóalanyról, hogy a törvény elfogadása után a sajtó hívja fel az önök figyelmét arra, hogy van még számtalan kiskapu, amit be kell z árni. Ez a selejt bosszúja, ami itt fekszik előttünk, a Fidesz tökéletes alkalmatlanságának az ékes bizonyítványa. Így egy országot nem lehet felelősen kormányozni, államtitkár úr, hagyjuk már abba ezt a szórakozást, hogy itt frakciókormányzás van! Ön, áll amtitkár úr, két sorral hátrébb ül, és azt mondja, hogy nem ér a nevem, én egy egyszerű képviselő vagyok, énnekem nincs olyan felelősségem, hogy hatástanulmányt kellene készíteni, piaci hatásokról kéne nyilatkozni. Ez nem igaz, államtitkár úr, ön egy minis zterelnökségi államtitkár, a kormány legfontosabb miniszterének az első helyettese, kutya kötelessége olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, aminek a várt költségvetési, piaci hatásaival, és ha reklámadóról beszél, akkor a várható társadalmi, környezeti ha tásaival tökéletesen tisztában van. (12.00) És hogyha mégis olyan helyzet adódik, hogy a törvény elfogadását követő egy héttel kiderül az, hogy számos kiskaput nyitva hagytak, akkor hiába bújik a képviselői minősége mögé, ilyen esetben ö nnek kutya kötelessége lenne lemondania. Egészen egyszerűen azért, mert ha olyan törvényjavaslat jön be a Ház elé, ahol a törvény elfogadását követően derül az ki, hogy itt kiskapuk maradtak, akkor az azt jelenti, hogy az előterjesztő, ha történetesen korm ányzati vezető, nem alkalmas a feladata ellátására. Tessék olyan törvényjavaslatokat idehozni, főleg olyan adótörvényeket idehozni, amelyeknek a várható hatásával legalább önök tisztában vannak, és esetleg megtisztelik az Országgyűlést és az ország közvéle ményét is, hogy elmagyarázzák azt, hogy egy ilyen törvénymódosításból ilyen és ilyen piaci költségvetési következmények várhatók. Önök ezt nem tették meg sok ezer milliárd forint esetében a paksi hitelszerződésnél, nem teszik meg a várhatóan 9, 10, 11, ki tudja, hány milliárdos bevételt produkáló reklámadó, valójában médiaadótörvény esetében sem. Összegezve: ez az adótörvény egyrészt a selejt bosszúja, a korábbi hibájukat próbálják kijavítani. Láttunk már ilyet, ugye az egyháztörvény kapcsán Semjén Zsolt a zt mondta, hogy ez egy jogalkotási remekmű, majd utána vagy háromszor hozták ide. (Mirkóczki Ádám: Négyszer!) Négyszer, bocsánat! Itt kijavít Mirkóczki képviselőtársam, négyszer hozták ide. Most körülbelül ugyanitt tartunk. Ha majd a jövő héten megírja egy portál, hogy még maradt hiba, akkor, gondolom, még szeptemberben is találkozni fogunk ezzel a törvényjavaslattal. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szelényi Zsuzsanna k épviselő asszonynak, aki a függetlenek közül elsőként jelentkezett felszólalásra. Öné a szó. SZELÉNYI ZSUZSANNA ( Független ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A reklámadó, amit a Fidesz pár hete előterjesztett, a magyar kormány egy újabb nonszensze, ami előttünk fekszik. Ennek a törvénynek kezdettől fogva nem volt semmi más célja, mint hogy tovább korlátozza annak az esélyét Magyarországon, hogy a polgárok megismerjék azt a valóságot, amelyben élnek. Ennek a törvénynek a valódi szándékai olyan átláts zóak, mint a rizspapír, a közteherviseléshez meg az igazságossághoz az égadta világon semmi köze nincsen. Ez a törvény kizárólag azt szolgálja, hogy az új állampárt kormánya a neki kedves médiumokat megjutalmazza, a kritikusait pedig megsarcolja.
