Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - LUKÁCS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
476 aztán, amikor ezt elfogadták, akkor gyorsan rájöttek, hogy ez a kis- és közepes vállalkozásoknak, valam int jelentős mennyiségű magánszemélynek is jelentős mértékű kiesést okozna, és akkor most hoztak megint egy javaslatot, hogy ez a 25 ezer forint 2,5 millió forint legyen, 2,5 millió forint fölött kelljen adózni. Arról senkinek nincs fogalma, elsősorban mag uknak nincs fogalmuk, hogy ez miért volt 25 ezer forint, aztán miért lett 2,5 millió. Lehetett volna 27 500 forint és 1 millió 800 ezer is vagy 27 millió és 46 millió, tökéletesen mindegy, összevissza írogatnak ide számokat, és istenigazából az isten nem t udja megmondani, hogy amögött milyen kutatások vannak, milyen hatástanulmányok vannak, senki nem tudja. Percenként írogatják át ezt a törvényt, és most is azt gondolják, hogy a 25 ezerről 2,5 millióra emelt adóalap azt fogja eredményezni, hogy majd azok fo gnak adót fizetni, akik nem kis- és közepes vállalkozások, hanem a nagy nemzetközi cégek. Szeretném elmondani, hogy pont a nagy nemzetközi cégeknek segítettek ebben az ügyben, hogy 2,5 millió forintra emelték ezt az adóalapot, mert egyébké nt szeretném mondani, hogy külföldön bejegyzett cégek is tudnak online médiaszolgáltatást nyújtani, és tudnak egyébként televíziós műsorokat is nyújtani, és hiába vannak bejegyezve akár a társasági törvény miatt Magyarországon, nem tartoznak például az szj a alá, és egyébként nem fogják megfizetni ezeket az adókat, önök hiába gondolják ezt. A magánszemélyek esetében pedig természetesen azt gondoljuk, hogy a magánszemélyek köréből ki kellett volna emelni például a politikai hirdetések körét, amit egyébként ön ök az eredeti javaslatban is úgy írtak bele a törvénybe, hogy politikai hirdetések után ne kelljen adót fizetni. Ezt kivették az adózók köréből, és a magánszemélyek esetében sem tettek különbséget egyébként, mondjuk, egy magánoldal Facebookhirdetése vagy egy politikai oldal, vagy egy politikusi oldal Facebookhirdetése között. Ez már megint a közvéleményben azt az érzetet kelti, hogy a politikai szereplők szeretnének maguknak ebben az ügyben adómentességet biztosítani. Ki adózik gyakorlatilag ebben az ügyb en? Természetesen a közzétevőnek kéne az adót megfizetni, ez esetben, mondjuk, a Googlenak vagy a Facebooknak kéne adót fizetni. Persze, ha nem vallja be, vagy nem ad ilyen igazolást, akkor magának a megrendelőnek kell ezt az adót megfizetni. Az már most látható, hogy nem nagyon fog itt senki ezektől a cégektől ilyen igazolást kapni, és nagy valószínűséggel a megrendelőknek kell itt adót fizetni. Az persze egy másik érdekes kérdés ezzel kapcsolatban, mert erre sem tér ki a törvény, hogy mi van akkor, ha eg yébként valamilyen csoda folytán ezek a cégek mégis megfizetik ezt az adót és bevallják, eközben nem értesítik a megrendelőt, és a megrendelő ezt nem tudván szintén bevallja ezt az adót, és megfizeti a költségvetésnek, így két oldalról is befolyhat az adó. Rosszabbik esetben persze egyik oldalról sem folyik be, de ez a törvény még mindig nem tud arra semmit mondani, hogy milyen módon fog ez az anomália megszűnni ebben az ügyben. Én azt hiszem, hogy ha valóban az lenne a cél, hogy a költségvetési bevételeket növeljük meg, hogy nagyon igazságosak legyünk, és ezek a nagy nemzetközi cégek egyébként ne akarják a befizetett adójukat minimalizálni, az egy érdekes kérdés, hogy a cégekkel szemben felemlegetjük azt, bármilyen gazdasági társasággal szemben, legyen az e gyébként bármilyen, itthon bejegyzett, külföldön bejegyzett vagy a világon bárhol működő gazdasági társaság, hogy a gazdasági társaság azt a galádságot követi el, hogy egyébként a meglévő adótörvények alapján megpróbál minél kevesebb adót fizetni. Ha hozna k egy olyan gazdasági társaságot a világból bárhonnan, aki a meglévő törvények alapján nem próbálja minimalizálni az adóbefizetését, akkor valószínűleg annak a gazdasági társaságnak a vezetése nem nagyon tudja, hogy mit csinál. Az már a maguk dolga, hogy o lyan adótörvényeket hozzanak, hogy az a minimalizáció egyébként normális adóbevételeket eredményezzen. De ez a törvény pont nem erről szól, ez a törvény arról szól, hogy befogják a száját azoknak a médiumoknak, akik esetleg bemutatják, hogy L. Simon László azt se tudja, mit csinál. De ez legyen
