Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - L. SIMON LÁSZLÓ
470 is több lépésben segített a devizahiteles állampolgárok helyzetén. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozat alokra ma legkorábban 13 órától kerül sor. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivétel es eljárásban történő összevont vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről és azzal összefüggő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárás ban történő összevont vitája. L. Simon László, Fidesz, képviselő önálló indítványa T/467. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Törvényalkotási bizottság előterjesztette összegző módosító javaslatát és összegző jelentését, ezeket T/467/9. és 10. számokon a hálózaton megismerhetik. A vitában elsőként megadom a szót L. Simon László képviselő úrnak, államtitkár úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. L. SIMON LÁSZLÓ ( Fidesz ), a napirendi po nt előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem fogom kihasználni az időt, csak nagyon röviden indokolnám az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. Mint tudják, képviselőtársaim, néhány héttel ezelőtt elfogadtuk a reklámadóról szóló törvény t, viszont akkor az én eredeti javaslatomhoz képest a Törvényalkotási bizottság módosító indítványának eredményeképpen olyan formában fogadtuk el, hogy bizonyos médiavállalkozások a tavalyi esztendőben keletkezett veszteségeik alapján adófizetési kedvezmén yben részesedhetnek. Az ezt követő hetek sajtópolémiái rámutattak arra, hogy ezt számos vállalkozás ki tudja használni, és olyan könyveléstechnikai megoldásokkal tud élni a korábbi években elhatárolt veszteségek figyelembevételével, hogy megúszhatják a rek lámadóbefizetési kötelezettséget. Ezért gondoltuk úgy, hogy változtatni kell a jogszabályon, és azokat a kiskapukat, amelyek még a rendszerben maradtak, az adótörvények módosításával be kell zárni. Hálásan köszönjük meg a magyar sajtó munkásainak aprólékos figyelmét, hogy felhívták ezekre a kiskapukra a figyelmet, és így az ő gondoskodó figyelmüknek köszönhetően most egyszer s mindenkorra remélhetőleg tartósan el tudjuk rendezni ezt a kérdést. Az tehát ennek a törvénymódosításnak a célja, hogy senki ne tudj on kibújni az adófizetési kötelezettség alól; ebben az értelemben a korábbi változathoz képest ez egy szigorítás. Mindezt a szigorítást úgy tesszük meg, hogy az adókulcsokat változatlanul hagyjuk, illetve behoz a jogszabály egy új formulát is: abban az ese tben, ha a reklámozó, illetve a reklámfelületet biztosító médiacég nem fizeti be a reklámadót, illetve nem nyilatkozik a reklámadófizetési kötelezettségéről, ebben az esetben - speciális, még egyszer mondom, speciális esetben - magát a reklámot elhelyezőt, a hirdetést feladót is sújthatja a reklámadó. (11.00) Az egységes szövegben már láthatják képviselőtársaim, hogy az eredetileg benyújtott 25 ezer forintos havi reklámozási pénzösszeget a Törvényalkotási bizottság javaslata 2,5 millió forintra emelte, tehát abban az esetben, hogy ha valaki havonta 2,5 millió forintnál többet hirdet olyan,