Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. július 4. péntek (13. szám) - Döntés napirendi ajánlás kiegészítéséről és módosításáról - Az ülés napirendjének elfogadása - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. MENGYI ROLAND (Fidesz):
461 élhetett bennünk, hogy a pénzügyi világ, a bankok valami misztikus, az államtól független hatalmat képviselnek, olyan hatalmat, amelyet a kormány is legfeljebb csak óvatoskodó kérelemre emlékeztető módon, egy semmire sem kötelező etikai kódex formájában mer egyáltalán megszólítani. És hogy miért? Talán mindannyian emlékszünk, hogy nem szabad magunkra haragítani a pénzpiacot, nem szabad, hog y a bankok megorroljanak ránk, és így tovább. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyhatjuk, hogy a pénzintézetek riogassanak bennünket, ugyanis még mindig az itt élő emberek pénze fekszik a bankoknál, ugyanis ideális esetben a felállás úgy néz ki, hogy az ügy fél rábízza a bankra a pénzét, amely azt tisztességesen és a szabályokat betartva felhasználja, forgatja, befektet, hitelez belőle. Nem a tisztességes hasznot vitatjuk el, nem azt kell elvitatnunk, hanem azt állítjuk, hogy itt az ideje, hogy a pénzintézete ink, legyenek azok akár magyar, akár külföldi tulajdonban, fair módon viselkedjenek az emberekkel. Tisztelt Ház! Ne felejtsük el megemlíteni, hogy a devizahitelek elszabadulása a Gyurcsány, Bajnaikormányoknak az egyik legnagyobb bűne. Ebben az időben 140szeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, félmillió magyar család otthonára került jelzálog, veszélybe sodorták több százezer magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát. Emlékeztetni szeretnék, hogy nem ma kezdődött a devizahitelesekkel k apcsolatos törvényhozói munka, számos intézkedést hoztunk a második Orbánkormány megalakulásától kezdve is. Az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez, 170 ezren éltek a végtörlesztés leh etőségével, több mint 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgát intézményébe, közel 7500an ajánlották fel ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezer családnak nyújt érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium. 2013. november 5én kivételes sü rgősséggel további intézkedéseket fogadtunk el. A törvény módosítása a folyósításkor 20 millió forint feletti összegű, illetve 90 napot meghaladó késedelembe esett hitelszerződések esetében is megteremtette az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. Ezenkí vül az Országgyűlés a kilakoltatási moratórium időszakát is április 30ig meghosszabbította, majd tudják, az új parlament is ezzel kezdte a munkáját. Most pedig kérem, engedjék meg, hogy emlékeztetőül szóljak a törvényjavaslatról és azokról a módosító indí tványokról, amelyekhez mindannyiuk támogatását kérem. A kormány 2014. június 27én nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó joge gységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel. A jogalkotó az Alkotmánybíróság felhatalmazásával lép be immár ezekbe a szerződésekbe. A kérdés rendezését a hitelesek már régóta várták a kormánytól, amelyhez így már minden jogalapja me gvan. (10.20) A javaslatnak három pillére van. Ezek közül az első az árfolyamrés kérdése. Itt mérlegelésre nincs lehetőség, a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, mely szerint a kölcsönt a felvételkor a deviza vételi, visszafizetéskor a deviza eladási árfolyamán kell számolni. Ennek helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lép. Ez azért fontos, mert ebben a kérdésben nem az egyénnek kell pereskednie, hanem az állam írja elő az átszámítási kötelezettséget. A bankoknak ezt a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell elvégezniük. Az átszámítás jogszerűségét a Magyar Nemzeti Bank mint bankfelügyelet hivatalból ellenőrizni fogja. Az ősszel benyújtandó jogszabálycsomag már tartalmazni fogja az árfolyamrés konkrét el számolását, vagyis azt, hogyan kell a fogyasztókkal elszámolni. A javaslat második pillére az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Itt érdemes felidézni, hogy a gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot, a költséget és a díjakat. Az egyoldalú szerződésmódosításra elviekben van lehetőség, de annak van egy feltételrendszere, és a jogegységi határozat is tételesen felsorolja ennek elemeit. Le kell szögeznünk, hogy a szerződésmódosítások csak akkor tisztességesek, ha ezeknek a feltétel eknek maradéktalanul megfelelnek, megfeleltek. Az eddigi gyakorlattal ellentétben most a bankokra hárul a bizonyítási
