Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - Egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
437 alamizsnáról, ami nem elég arra, hogy a túlzott, megnövekedett adminisztrációs terheket egyáltalán finanszí rozzák. Méltatlanul kevés a támogatás, végtelenül elhúzódó a kifizetés, nagyon logikátlan elvárásokat építenek be a támogatási politikába, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal lótartó nyilvántartása nem megoldott. A kifizetési ügynökség ki nem mondott ké sleltető politikája gyakorlatilag sokszor ellehetetleníti a gazdálkodókat. A kifizető ügynökségek egyes munkatársainak a fajtával kapcsolatos felkészültségbeli hiányossága alapvetően konfliktusokat teremt. Mindezért azokat a statisztikai adatokat szeretném még ismertetni, amivel a problémára fel akartam hívni a figyelmet. 2010 és 2013 év vége között 4,3 százalékkal csökkent a tradicionális lófajták kancalétszáma, tehát folyamatosan fogy az anyaállatok mennyisége. A fedeztetett kancák száma 14 százalékkal cs ökkent az elmúlt időszakban. A nyilvántartásba vett csikók száma az elmúlt tíz évben közel 10 százalékkal csökkent. A mének száma 17 százalékkal csökkent le az elmúlt időszakban. És a tenyésztésben részt vevő egyesületi tagok száma is csökkent, közel egyöt öddel az eredetihez képest. A támogatott kancák száma a támogatási időszak kezdetéhez képest 34 százalékkal csökkent, amit azt jelenti, hogy az a tenyésztői kedv, amit egyáltalán a támogatás célozna, egyáltalán nem biztosítja azt, hogy a fajták fennmaradja nak. Örülnék, ha a kormányzat a törekvéseiben megjelenítené ezen célok fontosságát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr, LMP: „A szocializmus után az Orbá nrezsim is tönkreteszi a Balatonfelvidék karsztvízkincsét?” Öt perc áll rendelkezésére, parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Balatonfelvidéken a politikai irányítás alatt álló regionális zöld hatóság jóváhagyásával olyan kapacitásnövelésre készülnek a vízkitermelésben, távolabbi területek ellátása érdekében, amely egyszerre veszélyezteti a térség ivóvízellátását és páratlan természeti kincseit. Az érthetetlen elemekben bővelkedő engedélyezési e ljárásban egyszerre vannak jelen a hatósági függetlenséget felszámoló orbáni politika káros mellékhatásai, a rezsiharcban sorra elvérző vízszolgáltatók gondjai és a fenntarthatósági szemlélet teljes hiányára utaló kormányzati szemlélet beszivárgásának nyom ai. A Balatonfelvidéken, a Felsőörstől Balatonakaliig terjedő zónában az állami Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. nagymértékű karsztvízkitermelési engedélyezésre nyújtott be kérelmet. Hat kutat kívánnak fúrni, napi 9 ezer köbméteres átlagos kapacitással. A z eljárás 2012 novemberében indult, de erről csak 2013 augusztusában szerezhetett tudomást az érintett 13 község lakossága és a területen működő kutak tulajdonosai, a szőlősgazdák, mezőgazdasági termelők. Ez a fajta hatósági információs bojkott mostanában szokásosnak tekinthető, de semmiképpen sem elfogadható. Az engedélyezés különös körülmények között zajlik. Az egyik új kút hatásterületéről például a hatástanulmányban lefelejtettek két régebbi, meglévő vízkiemelő helyet, így olybá tűnik, mintha az új kút nem zavarná a régiek működését, ami a valóságban nem igaz. Az új létesítmények nemcsak meglévő kutak működését lehetetlenítik el, hanem a karsztvízbázis lerablásával elsősorban szezonálisan, nyári időszakban a környék felszíni vizeit, forrásait, állat- és növényvilágát, a szőlő- és gyümölcstermesztést is. A téves adatokon és az adathiányon túl más érdekesség is van az engedélyezési dokumentációban. A szolgáltató DRV teljes hálózati vesztesége megközelíti a 9 millió köbmétert, azaz a teljes kitermelés negyed ét. Ha ennek csak egy kicsiny töredékét sikerülne megfogni, nem is lenne szükség új kutak fúrására, a karsztvízbázis kizsigerelésére. Csakhogy az elaggott hálózat felújítása drága, a kutak fúrása sokkal olcsóbb, és a rezsibűvészkedéssel sújtott vízszolgált atóknak nincs lehetőségük a szükséges beruházásokra. A DRV is azon szolgáltatói klubba tartozik, amely az
