Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - Egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
411 Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük szépen. Ikotity István képviselő úr következik, LMP. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm szépen. Maga ez a kivételes eljárás, ahogy ez a felsőoktatási saláta elénk kerü lt, ez is jócskán hagy, sőt igazából ez a fő probléma, ami rengeteg kívánnivalót hagy maga mögött. Azonban a módosítók kapcsán, amelyek az utolsó pillanatban kerültek elénk, és tényleg, ahogy elhangzott, a TAB is gyakorlatilag ott helyben volt kénytelen sz ünettel ezt elolvasni, előbukkant így jó néhány érdekesség. Például ez az érdekesség is, ami a módosítók kapcsán felbukkan, a javaslat a művészeti és sporttudományi felsőoktatás területén távlatosan rendezi annak lehetőségét, hogy meghatározott díj, versen yen elért helyezés, az alkalmazási képesítési feltételek teljesítése szempontjából doktori fokozat helyett elfogadható legyen. Szóba került már, megemlítettek neves szövetségi kapitányt, illetve korábbi államfőt is. Az az érdekes kérdés merül fel bennem, h ogy vajon visszafelé ez nem működhetnee. Nem lehetne, mondjuk, egy PhDfokozatot átalakítani a nemzet sportolója megtisztelő címre? Ez nagyszerű lenne, gondolom, ezzel sokan élnének. Gyakorlatilag teljesen abszurdnak érezzük ezt, hogy ilyen egyáltalán föl merül vagy előbukkanhat. Köszönöm. ELNÖK : Tisztelt Képviselők! Nem látok több jelentkezést, illetve jelentkezőt. Ha nincs, márpedig nincsen - (Jelzésre:) ez volt az akkori jelen, amikor elkezdtem a mondatot megfogalmazni, de aztán Szávay képviselő úr jelen tkezett, így aztán a frakcióidőkeret terhére öné a szó. Parancsoljon! SZÁVAY ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár úr, egy konkrét ügyhöz szeretnék hozzászólni. Beadtam egy módosító javaslatot hallgatói önkormányzati megkeresésre egyébké nt, de természetesen ezzel magam is egyetértve, ezt a Törvényalkotási bizottság nem támogatta egyik más módosító javaslattal szemben sem. Végtelenül lekötelezne az államtitkár úr, ha a zárszavában, amennyiben tart egyáltalán, akkor egykét mondattal erre r eagálna. Ez a javaslat pedig az volt, hogy a törvény a tanév vagy félév hosszát hónapokban határozza meg, némileg nehezen érthető és főleg az intézmények számára nehezen kezelhető módon. (21.30) Arra tettem javaslatot ebben a módosító indítványomban, hogy ne hónapokban mérjük a tanévet és ezzel együtt nyilvánvalóan a vizsgaidőszakot is, hanem értelemszerűen hetekben, ahogyan az valójában, a gyakorlat szerint van, annál is inkább, mert nehezen belőhető pontosan félévekre egy tanév hossza, illetve a vizsgaidő szakok sem ehhez igazodnak. Ezt persze észrevehettük volna korábban is, nem vettük észre, most azonban feltűnt, hogy hónapokban számol a törvény, hónapokban számolja a tanévet. A gyakorlat is és az ésszerűség is értelemszerűen azt kívánja, hogy hetekről be széljünk. Sőt, még azt is az indoklásba beleírtam, hogy adott esetben meg is lehetne szabni valamilyen tóligot az intézmények számára, mint ahogy egyébként a korábbi rendszerben sem volt teljesen egységes például a vizsgaidőszakok hossza a különböző fels őoktatási intézményekben. Úgyhogy nagyon érdekelne, hogy önök miért ragaszkodnak továbbra is egyébként a nehezen alkalmazható havi időbontáshoz, és miért nem támogatták az a módosító javaslatunkat, amely heti bontásban szeretné feltüntetni a félévet, illet ve ehhez kapcsolódóan értelemszerűen a vizsgaidőszakot
