Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
381 A hitelezés adminisztratív korlátozására vonatkozó egyes szabályozás, illetve az ehhez szükséges intézmény- és eszközrendsz er még az Unión, sőt az eurózónán belül sem alakult ki. A szórványos nemzetközi próbálkozások azonban hoztak részeredményeket, ha nem is mindegyik volt átütő siker. Hoztak intézkedéseket Európa számos országában, nem úgy, mint a Gyurcsány, Bajnaikormányo k, amelyek nézték, hogy hogyan alakul a világ, és nem figyelmeztették az embereket a devizahitelezés veszélyeire. Nézzünk egykét országot a határaink mellett, amelyek viszont már korábban nagyon korán tettek intézkedéseket. Romániában például már 2004ben arra kötelezték a kereskedelmi bankokat, hogy devizahiteleik mögött nagyobb tartalékot képezzenek, és figyelmeztették az embereket a devizahitel veszélyeire. Ugyanez történt Ausztriában, ahol komoly szankciókat vezettek be, és figyelmeztették az embereket , szoft elemként felhívásokat tettek közzé és fölhívták ezekben a figyelmet a devizahitelezés veszélyeire. Például tettek olyan intézkedést is a pénzügyi stabilitási kockázatok emelkedése miatt, az osztrák pénzpiaci felügyelet minimumkövetelményeket szabot t a devizahiteleket folyósító bankoknak, például korlátozták a folyósítható állományt, az ügyfelek kockázatosságától függő felárat írtak elő a hitelkamatokra, szigorították a hitelfedezetet, és az ügyfelek hitelképességének a vizsgálatát is nagyon komolyan vették. Horvátországban viszont ítélet is született a tekintetben, hogy mit kell tenniük a bankoknak, és milyen megoldást próbálnak a devizahitelesek problémájára kreálni. 2013 júliusában a zágrábi bíróság első fokon a devizahiteleseknek adott igazat a ba nkok ellen indított perben. A döntés indoklása sokban hasonlított a Lehmann György által megnyert perben hallottakra, így szólt: a bank indokolatlanul és nem előre kiszámítható módon emelte meg a hitel kamatait, kiegyenlítetlen erőviszonyokat teremtve ezze l a szerződéses felek között. De a testület azt is kimondta, hogy a bankok nem hívták fel elég körültekintően az ügyfelek figyelmét a frankhitelek kockázataira. Tehát nagyon komoly ítéletek is születtek. Lengyelországban már 2006 óta hoztak intézkedéseket a devizahitelezés fékezésére. Szigorították például a hitelelbírálás szabályait, és figyelembe vették a fedezetül szolgáló ingatlan értékének esetleges csökkentését is. (19.10) Tehát már a 2000es évek közepétől komoly intézkedéseket hoztak hozzánk földraj zilag közel eső országokban, a GyurcsányBajnaikormány viszont engedte azt, hogy hirdetésekben vezessék félre az embereket a bankok a devizahitelek felvétele kapcsán, sőt reklámozták azt, hogy ez a jó megoldás a hitelfelvételre, és nem figyelmeztették őke t a veszélyekre. A másik ok, amiért szót kértem, az, hogy próbáljam azt igazolni, hogy nagyon sokat tett az elmúlt négy évben a FideszKNDPkormány annak érdekében - és természetesen a parlament a döntéshozatalával is , hogy lehetőleg, a lehetőségekhez ké pest könnyítsenek azon emberek problémáján, akik devizahitelben vették föl hiteleiket, így próbáltak segíteni, próbáltunk segíteni jó néhány tízezer vagy százezer embernek. Ugyanis - néhány számot szeretnék mondani - az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig közel 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez. Úgy tudtunk segíteni, hogy megvédtük például a lakásuk elvesztésétől, de sokan, közel 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, és több mint 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamg átba, és közel 7500an ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, annak a Nemzeti Eszközkezelőnek, amelyről azt mondta valaki itt a felszólalásában, hogy nem is működik. Nézzük sorrendben, időrendben, hogy mi történt eddig! 2010 júniusában, te hát nem sokkal a kormányalakítás után kilakoltatási moratóriumot hirdettünk. Ennek megfelelően a kormány 2010. júniusi hatállyal elrendelte, hogy a kötelezett által lakott lakóingatlan 2010. december 31éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé. Majd 2010 júliusában a devizaalapú jelzáloghitelt megtiltottuk, tehát nem lehetett folytatni tovább a devizaalapú jelzáloghitelezést, ezzel gátat vetettünk a deviza alapú hitelezésnek.
