Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
366 szerződésmódosítás lehetőségét biztosító, a szerződések részévé vá ló vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötést is. Arról beszéltünk korábban is, hogy nem volt megfelelő tájékoztatás. Az emberek, amikor a hitelszerződéseket aláírták, és amikor ezek a kölcsönök számukra folyósítva lettek, akkor nem lettek felvil ágosítva arról, hogy milyen módon, milyen árfolyamon fogják számolni nekik a havi törlesztőrészleteiket, sőt azt sem tudták, hogy az árfolyamkockázatokat milyen szintig kell nekik saját maguknak viselniük. (18.00) A javaslat rendelkezik a folyamatban lévő perekről is. Nagyon fontos kérdés, hogy azokat a pereket, ahol a vita az árfolyamrésről, illetve az egyoldalú szerződésmódosításoknál a kamatköltség- és díjemelésről folyik, felfüggesztik. A törvényjavaslat első része annak a folyamatnak, amely során telje sen kivezetik a devizahiteleket. Mind a miniszterelnök úr, mind Varga Mihály gazdasági miniszter jelezte, hogy karácsonyig szeretnénk elérni azt az állapotot, hogy Magyarországon egyetlen hitelesnek se legyen devizahitele, mindenki megkapja azt a lehetőség et, hogy ezt a hitelét forintosítsa. Ezt követően a mostani törvényjavaslat megtárgyalása után is további lépésekre lesz szükségünk, hiszen önmagában a mostani javaslat még nem tud minden kérdéssel foglalkozni. Tehát arra kell számítania a parlamentnek, ho gy ősszel, a szeptemberi ülésszakot követően további lépések következnek, további olyan törvényjavaslatokat kell majd megtárgyalnunk a Ház előtt, amelyek végigviszik ezt a folyamatot. Nagyon bízunk abban, hogy egy olyan szabályozás, egy olyan törvény szüle thet majd ebben a kérdésben, amely pontosítja és véglegesíti, hogy hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek. Végül pedig reményeink szerint megszületik majd a devizahitelek végleges kivezetéséről szóló jogszabály is. Tehát arra kell készülnünk a Házban, hogy az ősz folyamán is ezzel a nagyon fontos kérdéssel több ütemben foglalkoznunk kell. Igazából a mostani előttünk fekvő javaslatnak három fő pillére van. Ezek közül az első az árfolyamrés kérdése. Itt mérlegelésre nincs lehetőség, a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, mely szerint a kölcsön felvételekor a deviza vételi, visszafizetéskor pedig érdekes módon a deviza eladási árfolyamán kell számolni. Ez egy nagyon érdekes kérdés. Itt van az az árfolyamrés, az a hi hetetlen nagy költséghányad, amelyet egyértelműen a hitelesekre terheltek a bankok. Érdekes módon, ha megnézzük azokat a hitelszerződéseket, amelyeket például a vállalati szférában kötöttek, hogy, hogy nem, képesek voltak arra a bankok, hogy devizaközépár folyamon számoljanak el az ügyfelekkel, ami természetesen egy sokkal tisztességesebb és a hitelfelvevők számára gyakorlatilag sokkal költségkímélőbb megoldás lehet. E helyett a passzus helyett az új gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama fog belépni. Ez azért fontos, mert ebben a kérdésben nem az egyéneknek kell majd pereskedniük, hanem az állam írja elő az átszámítási kötelezettséget. A bankoknak ezt a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül el kell végezniük. A z átszámítás jogszerűségét, hogy hiba ne essék a számításokba, a Magyar Nemzeti Bank mint bankfelügyelet hivatalból fogja ellenőrizni. Az ősszel benyújtandó jogszabálycsomag már tartalmazza majd az árfolyamrés konkrét elszámolását, vagyis azt, hogy a banko knak minden egyes szerződés esetében hogyan kell elszámolniuk a fogyasztókkal. A javaslat második pillére az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Itt érdemes felidézni, hogy a gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot, a költségek et és mindenféle, a hitelszerződésekkel kapcsolatos díjat is. Az egyoldalú szerződés módosítására elviekben van ugyan lehetőség, de annak van egy feltételrendszere, és a jogegységi határozat is tételesen felsorolja ennek az elemeit. Le kell szögeznünk, hog y a szerződésmódosítások csak akkor tisztességesek, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelelnek. A gyakorlati tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a hitelszerződések döntő többségében ez az egyoldalú szerződésmódosítás nem a fent hivatkozott mene trend szerint történt meg. Az eddigi gyakorlattal ellentétben így a törvény elfogadását követően
