Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Helyzetbe akarja-e hozni a kormány a vidékfejlesztési forrásokkal azokat, akik erre rászorulnak?” címmel - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
320 gondolom, a bányában, ahol több száz ember dolgozik, és ahol az az egyedüli lehetőség van, hogy a mélyművelésű szénbányászati technológiát megőrizzük az utókor számára és fejlesszük esetleg tovább, azt nem szabad bezárni, az egy nemzeti kincs, és a Jobbik továbbra is kiáll az ott élőkért, az ott dolgozókért, hiszen a környék egyik legfontosabb munkaadója, még egyszer mondom. Szép szavakból eddig sem volt hiány, de ezek szerint ígéretek vagy tettek továbbra sem követik azt. Mi azt gondoljuk, hogy bizony csak egy üres kampányfogás volt, és nem áll mögötte valós tartalom. Mi kiállunk a hazai bányászat újraindításáért. Úgy tűnik, hogy ez majd egy leendő Jobbikkormányra vár. (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokból.) Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szav azás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 97 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Sallai R. Benedek (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterh ez - „Helyzetbe akarjae hozni a kormány a vidékfejlesztési forrásokkal azokat, akik erre rászorulnak?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszternek: „Helyzetbe akarjae hozni a kormány a vidékfejlesztési forrásokkal azokat, akik erre rászorulnak?” címmel. Sallai R. Benedek képviselő urat illeti a szó. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Min iszter Úr! A miniszter úr céltábla lett azzal, hogy a vidékfejlesztési forrásokat megkapta, mert ebben merül fel a legtöbb kérdés. Visszatekintve az elmúlt öt esztendőre, azt látjuk, hogy megközelítőleg 8800 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett e urópai uniós büdzséből Magyarországra, ugyanakkor látjuk azt is, hogy a délalföldi régió, az északalföldi régió és az északmagyarországi régió az Európai Unió legelmaradottabb térségei között maradtak. Nyilvánvalóban felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen n agy összegű pénzeket használtunk fel, akkor hogyan lehet, hogy mindennek nem hasznosul a hatása. Leginkább arra szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét a kérdésemmel, hogy átgondolja a kormány azt a struktúrát, ami jelen formájában a pályázati rendszer eket megalapozza. Alapvetően azok a pályázati források, amelyek előfinanszírozást igényelnek a pályázók részéről, nagyonnagyon leszűkítik a pályázói kört. Alapvetően bármilyen kis gazdaságfejlesztési pályázat, bármilyen közösségépítő pályázat, amit elő ke ll finanszírozni egy civil szervezetnek, egy kisvállalkozásnak, főleg ha célzott, 15 fős vállalkozásról van szó, vagy 650 fős vállalkozásról van szó, azoknak nagy terheket jelent, és nagyonnagyon sokan nem tudják ezt megtenni, és ez leszűkíti ezeknek a célcsoportját, hogy kik tudják ezt megtenni. Vannak olyan pályázók, akik esetében az elmúlt öt évben látható volt az, hogy áldozatokat hoztak azért, hogy fejleszteni tudjanak, és ennek érdekében a meglévő vagyonukra hitelt vettek fel, és ezzel próbálták el őfinanszírozni a rendszereket. Ezeket a hiteleket sajnos, attól eltérően, mint ahogy az önkormányzati konszolidáció megtörtént, soha senki nem térítette meg a vállalkozásoknak és beruházóknak, mert mikor elő kellett finanszírozni, ott gyakorlatilag egy 10 százalékos átlagos hitellel számolva többletköltsége keletkezett minden egyes pályázónak. Ez egy nagyon nagy probléma. Azért probléma, mert azok, akiknek nincs, nem tudnak pályázni. Akiknek nincs vagyonuk és nem tudnak hitelt felvenni, kizárják magukat a p ályázati
