Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 30. hétfő (12. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagja, német szószóló (Hozzászólását német nyelven mondja el, amelynek szövege és annak OFFI által készített hiteles magyar fordítása a következő):
313 adott esetben, lévén, hogy kis létszámú közösségekről van sok esetben szó, ezt teljes egészében elfogadhatónak tartjuk. Ugyanakkor a hároméves szabályozás általában jónak tekinthető, hiszen a működést igazolja, és az látható belőle , hogy valóban működő szervezetekről van szó. De arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy korlátokat jelenthet olyan esetekben, amikor új nemzetiség befogadására kerülhet sor, hiszen hároméves korlátot jelent az indulásban, lévén szó arról, hogy az elm últ időszakban kétszer is sorra került a bunyevác kisebbség a parlament előtt. Örülünk annak, hogy ez elindul, és támogatjuk természetesen a kezdeményezést. (Taps az LMP és a nemzetiségi szószólók soraiból. - Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK : K öszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési törvény 29. § (2) bekezdése, valamint 38/B. § (1) bekezdése értelmében a szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek jogai t érinti. Most elsőként Ritter Imre szószóló úr nemzetiségi nyelven, tehát németül kívánja ismertetni felszólalását. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a nemzetiségi nyelvű felszólalás egyes elemeit követően a páholyban helyet foglaló tolmács ismerteti a magyar nyelvű fordítást. Kérem Ritter Imre szószóló urat, fáradjon a szónoki emelvényre. (Ritter Imre a szónoki emelvényre lép.) Öné a szó, Ritter Imre szószóló úr. RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagja, német szószóló (Hozzászólásá t német nyelven mondja el, amelynek szövege és annak OFFI által készített hiteles magyar fordítása a következő) : Sehr geehrter Herr Vorsitzende, sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Ház! Die in Ungarn lebenden Nationalitäten haben zuletzt i m Jahre 1933 einen Vertreter in einem demokratisch gewählten Ungarischen Parlament gehabt. Er war Jakob Bleyer, der als erster und bisher letzter Minister für die in Ungarn lebenden Nationalitäten verantwortlich war. A magyarországi nemzetiségeknek utoljár a 1933ban volt képviselőjük demokratikusan választott magyar parlamentben Jakob Bleyer személyében, aki a magyarországi nemzetiségekért felelős első és mindmáig utolsó miniszter volt. 81 Jahre nach Bleyer hat das Ungarische Parlament mit der Wahl in diese m Jahr die bisher zugesperrten Türen vor den Nationalitäten wieder aufgemacht, so haben alle 13 in Ungarn lebenden Nationalitäten Fürsprecher, Vertreter im Ungarischen Parlament. Dafür möchte ich mich bedanken. 81 évvel Jakob Bleyer után az idei parlamenti választással a magyar parlament újra kinyitotta a nemzetiségek előtt az eddig bezárt kaput, így mind a 13 nemzetiségnek van szószólója, képviselője a magyar parlamentben, amelyért fogadják köszönetünket. Ich hoffe vom Herzen, dass die Öffnung der Türen ni cht nur Formalität, sondern auch eine reale Absicht der ungarischen Politik ist. Das ist für die ungarischen Nationalitäten eine historische Möglichkeit, die das ungarische Parlament, also Sie, mit Inhalt ausfüllen können. Őszintén bízom benne, hogy ez nem csak formális, hanem valódi ajtónyitás a magyar politika részéről. A magyarországi nemzetiségek részére ez egy történelmi lehetőség, amelyet a magyar parlament, önök válthatnak valósággá. (14.50) Die Demokratie ist zweifellos die entwickelteste politische Form, aber sie alleine gibt keine automatische Lösung für das Wohl der Nationalitäten. In der Demokratie können die - in der Minderheit lebenden Nationalitäten - direkt, mit ihrer Stimme ihren Willen nie geltend machen. Das Wohl der Nationalitäten hängt da von ab, wie tolerant und sensibel die Mehrheit der Gesellschaft ist, was für positive Diskriminierung sie im Interesse der Minderheiten anwendet.
