Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Ha uniós pénz, akkor nem számít, hova folyik el?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
28 Miniszter Úr! Az első kérdésem az, hogy egyetérte ön ezekkel az összegekkel, vagy ön is úgy véli, hogy a felsorolt tételek nem az Európai Unió felé megfogalmazott céljainkat, a természettudományos oktatás javítását, hanem inkább egyé ni érdekeket szolgálnak. A második kérdésem pedig az, hogy egyetérte a szekszárdi önkormányzat humán bizottságának fideszes elnökével, aki Hadházy Ákos interpellációjára azt válaszolta, hogy mivel ezek (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időke ret leteltét.) száz százalékig európai uniós támogatások, nem jelent problémát, ha felesleges helyekre csorgatjuk. (Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Lázár János miniszter úr vál aszol. Öné a szó, miniszter úr. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni képviselő asszonynak, hogy az ügyet a parlament elé hozta. Azt tartom tisztességesnek, hogy a szekszárdi pályázat konkrét ügyében konkrét vizsgálat indul, és erről fogom önt írásban vagy szóban akár a parlamentben, akár közvetlenül tájékoztatni. Másrészről a megjegyzései nemcsak a szekszárdi esetre vonatkoztak, hanem az Övegesprogramnak az orszá gban való megvalósulását is érintették. Magam egyéni választókerületi képviselőként azt tapasztaltam, hogy több helyen rendben volt ennek a programnak a megvalósítása, de nem tudom vitatni az ön állításait, ezért kész vagyok az Övegesprogram bonyolítását illetően is részletes vizsgálatot elrendelni. A Miniszterelnökségnek minden jogköre és hatásköre megvan ahhoz, hogy a koordinációs jelleg keretében ezeket a vizsgálatokat, törvényességi ellenőrzéseket lefolytassa. Ami a kifizetéseket illeti, szeretném megj egyezni, hogy valóban sok esetben kényszerpályán van a kormányzat, illetve a pályázatok kedvezményezettjei, hiszen határidőcsúszások és határidőszorítások miatt 2015. május végéig az összes európai uniós pályázatot, ami 2007 és 2013 között rendelkezésünkr e állt, ki kell fizetni. Ez nem jelenti azt, hogy a törvényességből egy centit is akár föl lehetne adni, azt sem jelenti, hogy az ésszerűségből föl kellene adnunk, de számos esetben olyan döntéseket kellett hoznia az Országgyűlésnek, a kormányzatnak vagy a pályázatot elbírálóknak, amikor nem volt módjuk arra, hogy a 2006ban megfogalmazott pályázati célokat értelmesen megvitassák vagy azok létjogosultságát kétségbe vonhassák. Mondom ezt azért, mert 2010 után a pályázati irányokat illetően nem volt módunk vá ltoztatni. Ezért ma Magyarországnak valóban az az érdeke, hogy nem vitatva a 2006ban kijelölt helyes vagy helytelen célokat, 2015 végére Magyarország mind a 8200 milliárd forintot kifizesse, amely rendelkezésre áll. A 8200 milliárd forint kapcsán hadd jeg yezzem meg, hogy az én becsléseim, számításaim szerint 15 százaléka ment az ön által felsorolt kérdésekre: projektelőkészítés, pályáztatás, pályázatírás, közbeszerzési tanácsadás, nyilvánosság biztosítása. Ez azt jelenti, hogy valakik Magyarországon az el múlt hét esztendőben a mi becsléseink szerint 1250 milliárd forintot kerestek azáltal, hogy a pályázatok bonyolításában részt vettek. Ezért állhat elő az a megdöbbentő helyzet, hogy többe kerül a bonyolítás, mint maga a kivitelezés. Ezzel a gyakorlattal a következő hét évre egyszer és mindenkorra szakítani szeretnénk, ezért a közszférában a közfeladatot ellátó önkormányzatok, állam esetében semmiféle pályázati rendszerre nem lesz mód és lehetőség, nem lesz mód pályázati tanácsadók, közbeszerzési tanácsadók igénybevételére, nem lesz mód kommunikáció finanszírozására és nyilvánosság finanszírozására. A vállalati szektorban pedig érdemben fogjuk ezeket a kiadási lehetőségeket csökkenteni, lehetőség szerint töredékére annak, ami ma rendelkezésre áll, természetes en biztosítva azt, hogy egy vállalkozó szakértőt tudjon bevonni. Tehát a mi elképzeléseink, amelyek rövidesen társadalmi vitára kerülnek, arról szólnak, hogy minden soft költséget - nevezzük ezeket a költségeket talán így , minden ilyen költséget leírjunk , illetve ezeket jelentős mértékben csökkentsük. Még egyszer mondom: átlagosan 15 százalékra
