Országgyűlési Napló - 2014. évi nyári rendkívüli ülésszak
2014. június 19. csütörtök (10. szám) - Bejelentés az Országgyűlés jegyzőjének lemondásáról /Pogácsás Tibor (Fidesz)/ - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
18 devizát adnának el és dev izát vennének, miközben erről semmilyen formában szó sem volt, és megtiltottuk az egyoldalú szerződésmódosítás korlátlan lehetőségét is, szigorú feltételekhez kötve azt, amellyel az esetek többségében természetesen nem is tudtak élni. 2010 ősze előtt azonb an erre éveken keresztül a bankok részéről lehetőség volt, tisztelt képviselőtársaim. Az a nagy kérdés, hogy azok a baloldali képviselők, akik ma itt ülnek a teremben, akár Bajnai Gordon képviselőtársai, akár Gyurcsány Ferenc képviselőtársai, vagy a szocia lista frakció, miért nem vették észre vagy miért nem voltak hajlandók észrevenni 2010 őszéig, hogy itt bizony egy tisztességtelen eljárás lehetősége van nyitva, amit egyébként mi az új kormányzati ciklus első intézkedéseként bezártunk. Éveken keresztül kel lett várnunk arra, hogy ezt a Kúria megállapítsa, bár 2010 őszén az Országgyűlés a Kósa Lajos képviselőtársammal közösen benyújtott törvényben lényegében azzal, hogy a gyakorlatot megváltoztatta, ezt kimondta. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlé s alelnöke foglalja el.) Emlékezzünk vissza arra, hogy 2009ben az akkori MSZPSZDSZkormánynak a devizahitelesek ügyében arra futotta, hogy a bankokkal szemben egy etikai kódexet fogadtak el, semmilyen kötelező szabályt. Az egyoldalú szerződésmódosítás me gtiltásáról szó sem volt, sőt, ha lehet, akkor még annak a lehetősége bővült is, semmilyen hatóság a bankokkal szemben nem lépett fel. 2010 őszén kezdődött el az az időszak Magyarországon, amikor a parlament és a kormányzat először állt a devizahitelesek o ldalára. Tettük ezt több lépésben egymást követően. 2010 őszén először betiltottuk az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és az árfolyamrés alkalmazását. 2011ben éltünk a végtörlesztés lehetőségével. Ne felejtsük el, hogy akkor is az ebben a parlamen tben ülő baloldali képviselők túlnyomó többsége azt a törvényt meg sem szavazta. Azt követően, tisztelt képviselőtársaim, bevezettük az árfolyamgátat, segítséget nyújtottunk azoknak is, közel 25 ezer családnak, akik nem tudták fizetni a törlesztőrészleteik et, és most érkezett el az a pillanat, miután a Kúria a jogi helyzetben is egységet teremtett, hogy döntsünk és végleg megoldjuk azt a problémát, amit az MSZPSZDSZkormányok idején keletkezett és ránk örökül hagyott devizahitelek problémája jelent. Tiszte lt Képviselőtársaim! Ehhez azonban a parlamentnek határozott döntést kell hoznia. Önök 2010 előtt minden alkalommal a bankok oldalára álltak. Én most csak annyit szeretnék kérni, hogy miután a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja igazságot szolgáltató t örvényt fog benyújtani a parlamentnek, most álljanak egyszer az ügyfelek mellé a bankok helyett. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András á llamtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, hogy az előttünk álló négy év egyik legfontosabb, legnagyobb horderejű és az egyik legtöbb bajba jutott embert érintő feladata áll előttünk, amit most már a Kúria döntése alapján törvényhozással meg fogunk tudni oldani. A kormány természetesen számít a frakció támogatásár a, számít a frakció javaslataira, mert olyan törvényi megoldást kell kidolgoznunk, ami átfogó, felelősségteljes és végleges megoldást jelent a devizahitelesek esetében. Nem lehet félmegoldást a parlament elé terjesztenünk. Nem lehetséges az, hogy olyan meg oldás szülessen, ami végrehajthatatlan, nem lehetséges az, hogy olyan megoldás szülessen, hogy egyetlen bajba jutott ember is kimarad belőle, nem lehetséges az, hogy olyan törvényjavaslat és majd törvény szülessen, ami jogilag nem fogja hosszú távon lezárn i a kérdést. És nem lehetséges az, hogy olyan törvényjavaslat szülessen, amely pénzügyileg is nem zárja le a devizahitelesek kérdését, azaz nem vezeti ki a devizahitel lehetőségét és az intézményét a magyar pénzpiacról.
