Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 13. kedd (4. szám) - Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat sürgős eljárásban történő általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
83 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország g azdasága egy nyitott gazdaság, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar nemzetgazdaság teljesítményét alapvető mértékben határozza meg a magyar export teljesítménye. Ebből a szempontból jól állunk, ha csak azt nézzük, hogy 2012ről 2013ra 6 százalékkal tudtuk növelni összességében a magyar kivitel mértékét, amely így elérte a 108,6 milliárd dollárt. Ebből a felismerésből adódóan, tehát hogy a magyar exportteljesítmény döntően befolyásolja a magyar nemzetgazdaság teljesítményét, kellett meghozni egy rendkívül fo ntos döntést 2010ben, amikor úgy döntöttünk, hogy két lábra állítjuk a magyar külgazdaság szerkezetét, mégpedig két szempontból, egyrészt a kivitel irányát, másrészt pedig az exportálók körét tekintve. Ami a kivitel irányát illeti, tisztelt hölgyeim és ur aim, 2010ben az Európai Unióba irányuló magyar kivitel aránya meghaladta a 80 százalékot. Tudjuk azonban, hogy ha valami nagyon egyoldalú, akkor az egyúttal kiszolgáltatottságot is okoz, és tudjuk azt is, hogy a magyar exportteljesítmény akkor tud igazán növekedni, ha olyan piacokat is figyelembe vesz, amelyek dinamikusan növekednek. Ezért határoztuk el a keleti nyitás stratégiáját, amelynek keretében a gyors növekedést produkáló keleti piacokra is elkezdtünk koncentrálni. Exportunkat abszolút mértékben nö velni tudtuk az Európai Unióba, az Európai Unión kívüli európai országokba és Európán kívülre is az elmúlt időszakban, mégpedig olyan szerkezetben, hogy meg tudtuk indítani egy több lábon álló külgazdasági szerkezet kialakítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióba irányuló kivitelünk a tavalyi esztendőben 5 százalékkal növekedett, így elérte a 84 milliárd dollárt. Az Európai Unión kívüli európai országokba irányuló exportunk tavaly 9 százalékkal nőtt, így kis híján 12 milliárd dollárt ért el, az E urópán kívülre irányuló magyar kivitel pedig egy 7 százalékos növekedést követően 13 milliárd dollárra nőtt. Így az Európai Unión kívülre irányuló exportunk mértéke jelenleg nagyjából 23 százalékos részarányt tudhat magáénak. Ha megnézzük az elmúlt esztend őt az új külgazdasági stratégiánk szempontjából, akkor azt láthatjuk, hogy a keleti nyitás stratégia egyértelműen sikert hozott Magyarországnak, hiszen ha a kiemelt relációkat, a keleti nyitás kulcsterületeit nézzük, akkor azt látjuk, hogy a Független Álla mok Közösségének tagországaiba irányuló exportunk egytizedével növekedett, úgy, hogy Oroszországba 3, Ukrajnába 14, Azerbajdzsánba pedig 34 százalékkal tudtunk többet exportálni. Fontos és kiemelt külkereskedelmi partnerünk Törökország is, ahova 21 százalé kkal tudtuk növelni a kivitelt. Különös figyelmet fordítunk az északafrikai országokra, ahol a keresleti struktúra nagyjából megegyezik a magyar piac kínálati struktúrájával, ennek megfelelően Algériába egyharmadával, Marokkóba 42 százalékkal, Egyiptomba 35 százalékkal tudtuk növelni a magyar kivitelt, DélAmerikában 13 százalékkal, a NyugatBalkánon 2 százalékkal voltunk sikeresebbek, mint korábban. A keleti nyitás stratégia egyik fontos alappillére a Kínával és a TávolKelettel való gazdasági együttműköd ésünk stratégiai szintre fejlesztése. A tavalyi esztendőben Kínába 10, Koreába 29, Japánba pedig 4 százalékkal tudtuk növelni a magyar kivitelt. A keleti nyitás stratégia tehát egyértelműen sikeres stratégiának bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy a magya r nemzetgazdaság az idei esztendőben tartós növekedési pályára állt, ebből evidens módon jön a következtetés, hogy a keleti nyitás stratégiáját folytatnunk kell. Tisztelt Elnök Úr! Ahogy előbb említettem, két tekintetben kellett két lábra állí tani a magyar külgazdasági szerkezetet, így az exportálók kiléte szempontjából is. A magyar kis- és közepes vállalkozások jelenleg a magyar foglalkoztatottak 75 százalékának adnak körülbelül munkát, azonban a magyar nemzetgazdasági exportteljesítményből mi ndössze körülbelül 1516 százalékban részesednek. Ezért intézkedéseket kellett, kell hoznunk annak érdekében, hogy ne függjünk ilyen nagy mértékben multinacionális vállalatok termelésszervezési döntéseitől, és növelni tudjuk a kis- és közepes vállalkozási szektor részarányát a magyar exporton belül. Ezért született az a döntés, hogy fel fogjuk gyorsítani a kereskedőházi képviseletek nyitását, és az idei esztendő végére 25 országban kell majd rendelkeznünk ilyen képviselettel.
