Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 12. hétfő (3. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
54 közjegyzőtől el lehet várni, amikor egy közokiratot készít, hogy megvizsgálja, az jogilag rendben valóe, ezeket elmulasztották. Például olyanok kerültek bele ezekbe a dokumentumokba, hogy előre elismeri az ügyfél azt a kimutatást, amit a bank majd 20 év múlva vagy 20 éven belül bármikor elé fog tárni. Ezek olyan súlyos jogsértések, amelyeket valakinek most már ki kellene vizsgálnia, és az emberek ezt önök től várják, de sajnos az elmúlt négy évben ezt nem kaphatták meg. Itt akkor még felhozhatnám azt is, hogy igen, ez igaz akár a földhivatalokra, amelyek sok esetben úgy jegyeztek be jelzálogjogot vagy egyéb terheket az ingatlanokra, hogy nem megfelelő dokum entumokat vagy hiányos dokumentumokat nyújtottak be feléjük. Ez is sok esetben, illetve az esetek nagy részében senkinek nem szúrt szemet, és úgy tűnik, hogy ha egy javaslat a banktól vagy egy multicégtől érkezik, akkor azt zokszó nélkül, bármiféle kritika nélkül az állami szervek és a hivatalok, annak ellenére, hogy a magyar hatályos jogszabályoknak nem felel meg, teljes mértékben elfogadják. Ennek a gyakorlatnak kellene véget vetni ahhoz, hogy bármi változzon ebben az országban. És akkor felteszek még egy kérdést, ami nagyon sok devizahitelesnek vagy devizának mondott hitelesnek az agyában felmerül és megfogan, csak erre választ nem kaphattak, és hivatalosan sincsen rá válasz, hogy ha el is fogadjuk, amit nem teszünk, hogy ezek devizában jöttek volna létre , akkor hogy lehet az, hogy bár Svájcban már majdnem nullára csökkent a jegybanki alapkamat, addig Magyarországon rohamosan elkezdték emelni ezeket a kamatokat. Hogyha a svájci frankhoz van kötve, és akár a svájci frank LIBORhoz van kötve vagy lenne kötve ezeknek a devizának mondott kölcsönöknek a kamata és ehhez képest a törlesztőrészlete, akkor csökkenniük kellett volna ezeknek az irányadó kamatoknak, és nem ez történt. Ugyanúgy az sem szúrt senkinek szemet, hogy igaz, hogy az egyoldalú szerződésmódosítá st lehetővé teszik a magyar jogszabályok - ez is botrány egyébként, hogy miért, de most jó, lehetővé teszik , de ezt rosszhiszeműen nem lehet gyakorolni. Tehát azt, hogy egyoldalúan szerződést módosíthat a bank, ami szintén botrány, nem teheti meg úgy, ho gy egyébként Svájcban majdnem nullára csökken a jegybanki alapkamat, és közben itt vígan megemelik ezeket a kamatokat, amit az ügyféllel kifizettetnek. (19.30) Na most, azok az esetek, amelyeket szintén Z. Kárpát Dániel képviselőtársam elmondott, hogy olya n esetek is vannak, amikor nem azok az árfolyamok szerepelnek a szerződésben, amelyek a hivatalos árfolyamok, tíz év eltérést is láthattunk, azt hiszem, megint már majdnem a büntetőjogi kategóriába esnek, és így kellene elbírálni, de az ügyészség részéről szintén nem láttuk, hogy ebben eljártak volna. Még egykét nagyon fontos pontot felvetnék: a végrehajtói rendszer átalakítását is ezzel kapcsolatosan többször javasoltuk. Szeretnénk megszüntetni azt, hogy a bírósági végrehajtás rendszere egy profitorientál t, jól jövedelmező, nagyon jól jövedelmező szakma lehessen. Több javaslatot tettünk arra, hogy az állam szervezze meg saját hatáskörében, és ne a profitorientált piaci érdekek, hanem az embereken való segítség és a legnyomorúságosabb helyzetben való embere knek a megfelelő kezelése kerüljön előtérbe. Ezt direkt még az előző ciklusban országgyűlési határozati javaslatként terjesztettük elő, és minimumra próbáltuk szabni, nehogy önök bele tudjanak kötni, és az elvről tudjunk szavazni, de akkor az alkotmányügyi bizottságban azt mondták, hogy nincs tervben, és nem szeretnék a jelenlegi önálló bírósági végrehajtói rendszert megszüntetni, és nem szeretnék a bírósági végrehajtásokat államilag megszervezni. Ez szintén botrány, és ezzel önök áldásukat adják arra, hogy a jelenlegi, visszaélésekkel tarkított önálló bírósági végrehajtói gyakorlat folytatódhasson, ugyanúgy, ahogy egyébként még az sincs a jelenlegi jogszabályokban tisztázva, hogy az elévülés hogyan és milyen módon történhet meg. Tehát ha valaki, mondjuk, Lo ndonba kényszerült - és nagyon sokan azért kellett hogy elmenjenek, mert nem tudták fizetni a többszörösére emelt tartozásukat, a devizatörlesztőrészleteket, el kellett hogy meneküljenek az országból, mert a kormány nem segített nekik, és az út szélén hag yta őket az előzetes ígéreteik ellenére , kimentek, és úgy gondolják, hogy öt év múlva, ha visszajönnek, akkor az ő problémájuk megoldódik, hiszen esetleg elévült az a tartozás, amivel ők bírnak.
