Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 12. hétfő (3. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
49 De továbbmegyek: nem járja az, hogy ha ilyen ügyletekkel becsaptak embereket, nem engedték, hogy a fogyasztó döntési helyzetben legyen, egy ilyen hitelszerződésnek minden körülményét mérlegelni tudja, akkor bármilyen vagyontárgyra közjegyzői okirat alapján végrehajtást lehessen vezetni. Mi azt mondjuk, hogy ha már egy ilyen információs aszimmetria van a fogyasztó, az egyszerű polgár és a bankok között, akkor legyen mindig mindenütt biztosítva a bírói út. A törvényalkotási bizottság ülésén épp en Aradszki képviselőtársunk hívta fel a figyelmet arra, hogy már van is egy EUs irányelv, amely kötelezően előírja a bírói utat, van is egy EUs irányelv, amely kötelezően előírja a bírói utat ilyen jellegű fogyasztóihitelszerződés esetén. Hiába ingatja Aradszki képviselőtársam az ujját meg a fejét, ő maga mondta, jegyzőkönyvben van. Én nem is azt mondtam, hogy eddig mulasztott volna a kormány, bár mondhatnám ezt is, de ha már önök pontosan tudják, hogy van egy ilyen uniós irányelv, mi tartja önöket vissz a attól, hogy ezt a módosítási javaslatot, amit az LMP előterjesztett, elfogadják. Semmi egyebet nem mondunk, mint hogy devizakölcsönszerződések esetén zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy embereket a bírói jogorvoslattól megfosszunk. Ennyit mondunk. Önök megint félnek attól, hogy a Bankszövetség mit fog mondani, és újra a bankok oldalára állnak. Ez a helyzet. Itt világosan színt lehetett vallani, és önök színt is vallottak. A mi ajánlatunk arról szólt, hogy ha egyszer pontosan tudjuk azt, hogy az ilyen típ usú ügyletek milyen tragédiákat okoztak az elmúlt 13 évben, hogy ha pontosan tudjuk azt, hogy családok tízezreit egész egyszerűen becsapták a pénzintézetek, akkor egész egyszerűen még végrehajtás alá vont tárgyak között sem lehet különbséget tenni. Függetl enül attól, hogy fogyasztási cikkre vagy ingatlanra vezetik a végrehajtást, a bírói utat, a bírói jogvédelmet biztosítani kell. Már csak azért is biztosítani kell a bírói jogvédelmet, hiszen az elmúlt években jó néhány olyan jogerős, legfelsőbb bírósági, i lletve kúriai döntés volt, amelyik éppenséggel a fogyasztók oldalára, az egyszerű emberek oldalára állt. Ráadásul az ilyen hitelügyletekkel kapcsolatban nem csak azok az érvényességi aggályok merülhetnek fel, amik egyébként a Kúria, illetve az Alkotmánybír óság döntésében felmerültek. Sajnálatos módon a Kúria azt már nem vizsgálta a múlt év végén, hogy a devizaalapú hitelszerződések milyen viszonyban állnak a hitelintézeti törvénnyel. Tudniillik érvényességi aggály általános jelleggel az ilyen típusú szerződ ésekkel kapcsolatban nemcsak a hagyományos Ptk., illetve egyéb fogyasztóvédelmi szabályok kapcsán áll fenn, hanem felvethető az is, hogy az ilyen típusú szerződések egész egyszerűen a mindenkori hitelintézeti törvény prudenciális szabályait sértik. Felveth ető, hiszen a bank akkor, amikor dönt egy hitel kihelyezéséről, kölcsönt nyújt, meg kell vizsgálnia a potenciális adós teljesítőképességét. Egy olyan típusú hitelügyletnél, ahol nem lehet előre jósolni azt, hogy pontosan mekkora lesz az a tartozás, amit vi ssza kell fizetni kettő, tíz, tizenöt vagy húsz év múlva, ott milyen alapon tudja a bank elvégezni ezt a biztosítéki vizsgálatot, milyen alapon tudja azt mondani, hogy adott esetben egy vagyontárgy, egy ingatlan elégséges fedezet a hitelkihelyezéshez? A po lgári törvénykönyv, mind a régi, mind pedig az új egyértelműen rendelkezik arról, hogy a jogszabályba ütköző szerződés semmis. Ha és amennyiben például a Kúria kimondaná azt, hogy az ilyen típusú ügyletek sértik a hitelintézeti törvénynek a prudenciavizsgá latra vonatkozó szabályait - hiszen lehetetlen volt az ilyen devizaalapú hitelszerződések megkötése előtt a banknak a teljesítőképességet megvizsgálni úgy, ahogy egyébként ezt a hitelintézeti törvény vagy a banki belső szabályzatok előírják , akkor azt go ndolom, hogy a devizaalapú hitelszerződések, úgy, ahogy van, bedőlnek. Mondom, ezt a kérdést egész egyszerűen a Kúria még meg sem vizsgálta. Ehhez képest most itt állunk. Annyit kérünk, hogy legalább a bírói utat biztosítsa a parlament azoknak az emberekne k a számára, akiknek bedőlt a devizahitelük, és erre a FideszKDNP most nemet mond. Nem többet kérünk, mint hogy ne lehessen közjegyzői okirat alapján, főleg közjegyzői okirat alapján mindenféle verőembereknek földönfutóvá tenni egyszerű családokat, idős e mbereket, kisgyermekes családokat. Ennyit kérünk, ennyit kértünk az elmúlt hónapokban is - erre önök nemet mondtak.
