Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
473 az Orbán Viktor miniszterelnök volt. Érdemes ezt a két esetet mérlegbe tenni, és levonni belőle a szükséges tanulságokat. Áttérve az energetikai területre, hiszen a mai vita igazán erről szól: nem volt világos nagyon sokáig, hogy mit is szeretne egyáltalán a kormány kezdeni az energetikai területtel. Emlékeztetnék 2010re, amikor az első kormányzati ciklusát töltötte a mostani kormány, akkor, amikor az NGM és az NFM, azaz a k ét gazdasági területtel foglalkozó minisztérium között ment az adokkapok, hogy kié lesz az energetikai terület felügyelete, hónapokon keresztül ezen a területen nem történt semmi, mert 8 ellenzéki év kevés volt a Fidesznek arra, hogy kigondolja, milyen ko rmányzati struktúrában melyik minisztérium fog ezzel a rendkívül fontos területtel foglalkozni, azután némi marakodás után természetesen elkelt az energetika, és kiderült, hogy melyik minisztériumhoz kerül. Mi lett az utána következő időszak eredménye? A k ormány nem tette világossá sem a választási programjában, még a 2010es választási programjában, hiszen 2014re már arra sem vette a bátorságot, hogy egyáltalán választási programot alkosson, hogy milyen ágazatokkal milyen tervei vannak. Így például nem de rült ki az sem a 2010es választási programból, hogy az energetikai területtel milyen terveket szövöget az Orbánkormány. Látható, hogy az energetikai területen a kormány nagyban növeli a részarányát, nagyban növeli az állami befolyást, amit egyébként a Jo bbik támogat. A különbség köztünk és a Fidesz között az, hogy mi kimondtuk, az energetikát stratégiai területnek tartjuk, ugyanúgy egyébként, mint ahogy a fejlett világon mindenhol, és kimondtuk azt is, hogy az erőműveket lehetőség szerint minél gyorsabban közösségi tulajdonba szeretnénk venni, bővíteni, korszerűsíteni szeretnénk a magyar erőművi kapacitásokat. Mi történt ezzel szemben a magyar energiapiacon? A kormány hozzányúlt először a hatósági árplafon bevezetésével az energiaárakhoz, ezzel létrehozott egy olyan mesterséges árszabást, ami beavatkozott a piaci folyamatokba. (16.50) Amikor olcsóbb lehetett volna az energia, mert leesett a földgáz világpiaci ára, akkor Magyarországon nem lett olcsóbb az energia, hiszen a kormány bebetonozta ezeket, a szoci alista kormányok által megnövelt luxusprofitot tartalmazó árakat, és ilyen módon éveken keresztül a magyar lakosság lényegesen drágábban jutott az áramhoz és a földgázhoz egyaránt. Mi lett ezeknek a kormányzati intézkedéseknek a következménye? Nekiment a k ormány a kapcsoltáramtermelésnek, hosszasan veszekedtek egymással különböző kormánytagok, sokszor itt, a nyilvánosság előtt is, hogy mi legyen ezzel a területtel. Az energetikai szektorba nem érkezett működő tőke, a beruházási rátánk alakulásában jól láth ató volt az energetikai szektor leépülése. Egyetlen esztendő alatt négy magyar erőmű zárt be a kormány által megteremtett bizonytalan és nemzetközi szinten versenyképtelen gazdasági környezet miatt. Négy erőmű bezárt, mindenhonnan emberek százait az utcára tették, megváltak tőlük, nőtt az importáram részaránya. Az Orbánkormány kezdetétől, 2010től kétszeresére nőtt mostanáig az importáram részaránya, most a nyári időszakokban a csúcsidőszakokban már az áramnak több mint a fele külföldről, külföldi erőművek ből jön. Ez a kényszerhelyzet és ezek a folyamatok vezettek oda, hogy a kormány kényszerűségből hozzányúlt a magyar energiapiachoz, hozzányúlt az erőművek rendszeréhez, és nem volt más választása, mint hogy valahogy megpróbálja a kieső kapacitásokat pótoln i. A Jobbik egyébként egyetért azzal, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével, orosz technológiával kell megvalósítani a kiesett kapacitások pótlását. Azzal nem értünk egyet, hogy a miniszterelnök titokban és valóban konspiratív körülmények között, úgy, hogy ke dves képviselőtársaim a Fideszoldalon, még önök sem tudtak arról, hogy Orbán Viktor Moszkvába utazott aznap reggel, amikor megkötötte a megállapodást, ennyire volt konspiratív körülmények között megkötve, ilyen módon a szakmai nyilvánosság megkerülésével, a nyilvánosság kizárásával állapodott meg egy ilyen, egyébként fontos és alapvetően a tartalmát tekintve támogatható szerződésről. De erről, én úgy gondolom, érdemes lett volna társadalmi egyeztetést és szakmai vitákat folytatni.
