Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - A reklámadóról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - TUKACS ISTVÁN (MSZP):
400 A zért ez lényeges torzulás a sajtószabadság megítélésében. Ugyanis az, hogy egy magánkiadvány még megtehet ilyet, látszik, hogy ez őket zavarja, és ezt tartják a sajtószabadság megnyilvánulásának. Tehát amikor egy Origóban látjuk az elejét, hogy megjelenik egy írás Lázár János kétmillió forintos szállodaszámlájáról, és látjuk a kimenetet, hogy eltűnik a szerkesztő, és akkor azt tagadják, hogy közben nem történt semmi, hát kérem, ezt hívják farizeus magatartásnak. (10.20) Tehát amit önök itt beterjesztettek, az nem más, mint durva, brutális beavatkozás a média működésébe, és hogyha a napirend előtti hozzászólására emlékszik vissza, képviselő úr, amikor nagy nyelvcsapásokkal dicsérte a gazdasági minisztert, illetve annak az eredményeit, ebből látszik, hogy a ga zdaság, hogyha így hasít, akkor nyugodtan békén lehetne hagyni a médiaterületet, és nem az adóbevétel az, ami önöket mozgatja, hanem az a politikai ráhatás, aminek az indítékát fényesen kifejtette az előbb. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönö m szépen. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! A házszabály értelmében minden kétperces körben frakciónként egy felszólalásra van lehetőség. Látom, hogy többen kértek szót olyan frakciókból, ahol már korábban egy társuk szót kért, a következő kö rben tudok önöknek szót adni. Most a normál szót kérők, képviselő urak, képviselő asszonyok felszólalása következik. Elsőként megadom a szót Tukacs István képviselő úrnak, MSZP. Parancsoljon! TUKACS ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képvis előtársaim! Tisztelt Ház! Költségvetési kérdésekkel, közteherviseléssel és tartalmi ügyekkel szeretnék foglalkozni viszonylag röviden. Az, hogy mi az oka, hogy elénk kerül egy adótörvény az év közepén, az természetesen könnyen megindokolható a kormánypárt részéről, de tudom én is az okát, hogy Schiffer képviselőtársamnak segítsek ezzel. Ha ez a törvény a normál adótörvények keretében és a normál költségvetési vita keretében kerül elénk az év végén, illetve az év elején, akkor az azt jelentette volna, hogy v an alkalmunk róla vitázni, van alkalmunk megvitatni, hogy az oktatás milyen helyzetben van - rosszban, köszönhetően Hoffmann Rózsának , és beszélhetünk ennek az adónak a tartalmáról. Az ok, hogy most tárgyaljuk itt röpke néhány órában, az, hogy költségvet ési törvényt és adótörvényt nem lehet rendkívüli vagy gyorsított eljárás keretében tárgyalni a Házban - még, teszem hozzá némi félelemmel. Ezért tehát az az indoklás, hogy itt a beterjesztésnek költségvetési okai vannak, nem igaz, az igazság az, hogy a kor mánypárti oldal képviselői azt szeretnék, hogyha minél gyorsabban túlesnénk ennek a büntetőadónak a procedúráján, és az elkezdhetne működni. Kettő: esélyegyenlőség. Önök nagyon szívesen hivatkoznak az esélyegyenlőségre és a közteherviselésre, és úgy gondol ják, hogy a közteherviselés úgy valósulhat meg, hogyha valakiket, akiket mi pécézünk ki, megadóztatunk, lehetőleg kétszer; merthogy ezek a társaságok különben gazdasági társaságok, és hogyha nyereségesek, fizetnek adót. Ez a helyzet pont olyan, mintha a pé ket megadóztatnánk a haszna alapján, meg megadóztatnánk a liszt alapján, amit megvesz a kenyérhez, mert hát valamilyen módon még pénzt akarunk szerezni az ő munkájából. Úgy gondolom, hogy nagyon farizeus dolog esélyegyenlőségre, pláne közteherviselésre hiv atkozni akkor, hogyha kitalálnak új adónemeket büntetés gyanánt társaságoknak, és helyesnek gondolják, hogyha ugyanezen társaságok vezetői milliókat visznek haza 16 százalékos adózással, milliókat visznek haza osztalékként 16 százalékos adózással. Na, ez n em közteherviselés! A valóságos közteherviselés az MSZP javaslata, ami arról szól, hogy jó magas adókulccsal kellene sújtani ezeket a tételeket, különösen az uniós és hazai forrásokból származó és vállalkozások által végzett munkából származó jövedelmet, o sztalékot.
