Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 12. hétfő (3. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - CSÖBÖR KATALIN (Fidesz):
40 Nem a véletlen műve, hogy ebben a ciklusban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk és kívánjuk elfogadni elsőként. A kilakoltatási morat órium 2014. április 30án lejárt, így ismételt lépéskényszerben vagyunk a devizahitelesek megmentésének, megsegítésének ügyében. Mielőtt azonban a konkrét javaslatra rátérnék, engedjék meg, hogy röviden ismertessem és emlékeztessem képviselőtársaimat az el őzményekre és az elmúlt négy évben tett erőfeszítéseinkre. 2010ben, kormányra kerülésünk pillanatában az egyik legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémával kerültünk szembe. A nehéz helyzetbe került devizaalapú lakáshitelesekkel kapcsolatos p roblémáért ugyanis, ne felejtsük el, a szocialista kormányokat terheli a felelősség. Egykori hatalomra jutásukat követően, előzetes ígéreteikkel ellentétben, fokozatosan szüntették meg a támogatott forinthiteleket, és tevékenyen közreműködtek abban, hogy e helyett devizahitelből vagy magas kamatú forinthitelből oldják meg az emberek a lakásproblémájukat. A magyar embereket becsalták a devizaalapú hitelezési rendszerbe, és nem figyelmeztették őket kellő súllyal a komoly kockázatokra, valamint nem nyújtottak n ekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben. Hangsúlyoznom kell, hogy a Fideszkormány, valamint a Fideszfrakció 2010. június óta folyamatosan dolgozik a probléma megoldásán, míg a szocialista kormányok semmit sem tettek. (Lukács Z oltán: Azóta nem veszünk részt a kormányzásban.) A kilakoltatási moratórium csupán egy eszköz, ám mégis szinte alapkövetelmény a devizahitelesek ügye kapcsán, így az elmúlt ciklusban folyamatosan meghosszabbítottuk. Az egyösszegű végtörlesztés lehetővé tét ele, valamint az otthonvédelmi akcióterv keretein belül az árfolyamgát bevezetése, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása mindmind a devizahiteleseket megsegítő intézkedés. Ennek köszönhetően az általam ismert adatok szerint az otthonvédelmi akcióprogram kere tében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez; 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgátba, és közel 7500an ajánlották fel ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek, és 150 ezer családnak nyújt érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium. Tehát ez utóbbi adat kapcsán, és azért, mert még mindig vannak olyanok, akik önhibájukon kívül képtelenek kilábalni a devizahitel kelepcéjéből, az új ciklus első intézkedéseként indokolt a kilako ltatási moratórium határozatlan idejű meghosszabbítása. E törvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság ez év márciusában született határozata kimondta, hogy törvénnyel akkor lehet megváltoztatni a devizahitelszerződéseket, ha azok változatl an fenntartása valamely fél lényeges érdekét sérti, a változás nem volt előre látható, és a probléma széles kört érint. Ebből a határozatból tehát kiderült, hogy az alaptörvény hatékony védelmet jelent a fogyasztóknak, és világos felhatalmazás arra nézve, hogy mit tehetünk a törvényhozásban. Tehát ennek a nagy horderejű döntésnek a meghozatala kapcsán azonban kötve vagyunk a Kúria ítéletéhez, elsősorban két nyitott kérdésben, jelesül az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében. Mindezen várt h atározatig azonban nem lehetünk tétlenek, ezért kell, amilyen gyorsan csak lehet, az előttünk lévő törvényjavaslatot elfogadni. A kilakoltatási moratórium határozatlan idejű meghosszabbításával immáron a bankokat is érdekeltté tesszük a mielőbbi megegyezés ben a devizahitelesek helyzetének rendezésében, ugyanis a bankok mindaddig nem tudják behajtani követelésüket, amíg az említett, később megalkotandó jogszabály meg nem születik. Ezen benyújtott törvényjavaslat szerint a moratórium azt illeti meg, akinek la kóingatlanát kell elhagynia, és nem jogosult más, beköltözhető ingatlan használatára; illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával; nem önkényes lakásfoglaló; nem rendbírsággal sújtott személy. Továbbra is tartalmazza a javaslat azt a szabályt, hogy e személyek közül is arra vonatkozik a moratórium, akit nem ítélt el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt. Tehát kiszűrjük azokat, akik bűncselekményt követtek el a hitelezéssel kapcsolatban, ezzel is biztosít va a társadalmi igazságérzetet.
