Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 11. szerda (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
373 Magyarországon is. Efelé kell tovább mennünk. Most vala mivel még 8 százalék fölött van a munkanélküliség, de az a kormány célja, hogy a munkahelyek száma továbbra is nőjön. Hogyan tud tovább nőni? Úgy, hogy a gazdaság fejlesztése kap elsőbbséget ebben az időszakban. Ennek egy nagyon komoly iparfejlesztési rész e van. Magyarország ma a harmadik az ipari termelés arányát tekintve a bruttó hazai termékben az Európai Unió tagországai közül, de szeretnénk ezt tovább növelni, szeretnénk, ha valóban Magyarország lenne az ipari termelés tekintetében az egyik legfejlette bb vagy a legfejlettebb ország Európában. Erre nagyon jó esélyünk van, hiszen a külföldi tőke érdeklődése változatlan. Ilyenkor ellenzéki képviselők mindig megjegyzik, hogy de hát a hitelminősítők még nem minősítettek bennünket föl. Erre azt tudom mondani, hogy a hitelminősítők 2008ban annak a Lehman Brothers banknak adtak A kategóriás minősítést, ami aztán egy hónap után csődbe ment. Tehát csínján ezekkel a hitelminősítésekkel. Számunkra sokkal fontosabb a piac értékítélete, a piac pedig Magyarországot jó minősítéssel, befektetői kategóriába minősítette, ennek köszönhető az, hogy februárban hatszoros túljegyzése volt a magyar állampapíroknak. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsa k napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP, felszólalásának címe: „Atomenergia és fenntartható fejlődés”. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntar tható fejlődés a jövő generációk iránt viselt felelősség. Mindenki felelősséggel tartozik a jövőért, és ebben a felelősségben sokszorosan osztoznak a döntéshozók. A különböző döntések hatóköre a jövőre nézve azonban igen eltérő, vannak döntések, amelyek ha tása azonnali, míg másoké közvetett és a nagyon távoli jövőbe mutat. Az utóbbiak körébe tartozik az atomenergia felhasználása. A hasadóanyagok nemzetközi testülete szerint széles körben elfogadott, hogy a kiégett fűtőanyagok tárolása jól tervezett tárolóka pacitásokat igényel, hiszen több tízezer évtől az egymillió évig terjed, amíg gondoskodni kell a biztonságos tárolásról, és amíg minimalizálódik a környezetbe való kijutás lehetősége. Talán nem kell indokolni, hogy az atomenergia hasznosításáról ma hozott döntésünk anélkül ad majd feladatot és jelent kockázatot a jövő nemzedékeknek, hogy azok élvezték volna hasznait. Ez alól a súlyos felelősség alól nem mentesíthet az arra való hivatkozás, hogy a magas aktivitású hulladékot más országok területén helyezhetj ük el ideigóráig. Az atomerőművek lebontásának és mentesítésének a költsége is a jövő generációt terheli majd. Azoknak, akik ma a világban az atomenergia hasznosítása mellett döntenek, számolniuk kell a baleseti kocká zattal, a terrorizmus megnövekvő veszélyével és a nukleáris fegyverkezéssel. Mondhatnánk, hogy elhanyagolható valószínűséggel bekövetkező események, ám a valóság megtanított bennünket arra, hogy ezek nehezen vállalható, súlyos kockázatok. Sokan próbálják m a a megújuló energiaféleségeket költségesnek és versenyképtelennek beállítani. Az igazságtartalma ennek csak látszólagos. A ma politikusa nem számol a jelenben a másokra és a jövőre áthárított, külső költségekkel, a közjavak pusztulásának negatív hatásaiva l, amelyeket az egész társadalom kénytelen megfizetni. Ha valóban számszerűsíthetőek lennének ezek a negatív externáliák, és hó végén a postás erről is hozna egy sárga csekket, csak akkor derülne ki a társadalom számára, hogy mi a jövő generáció költségén élvezzük a jelent. Tehetjüke ezt mi, döntéshozók? Hozhatunke döntéseket, amikor alapvető kérdésekre nem tudjuk és nem is keressük a választ? Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az atomerőműveknek vannak előnyeik a ma működő, fosszilis energiára al apozott erőművekhez képest. Tudom, hogy sokkal kisebb egy nukleáris erőmű sugárzóterhelése, mint egy szélerőműé, nem beszélve az üvegházgázkibocsátásról. De
