Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 10. kedd (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
366 Szintén nagyon értékes gondolatok voltak Szűzanyával kapcsolatban is. Nagyon tetszett szintén, amikor keresztény hitünk három legjelentősebb mozzanatáról beszélt, amelyben Szűzanya jelentős szerepet vállalt, és mindhárom esetnél jelen volt, sőt az egésznek a mozgatórugója volt - ha szabad így fogalmaznom , hiszen a megtestesülés, a megváltás és a pünkösd, a Szentlélek eljövetele is mindmind a Szűzanyához szorosan kapcsolódó történet, és azt hiszem, az ő szerepvállalása és példamutatása nélkül nem is lehetne értelmezhető ezen h árom fontos mozzanat megértése. Számomra egyébként minden évben új élményeket és komoly feltöltődést okoz Csíksomlyó, nem először volt módom megtapasztalni ezt, és minden magyar keresztényt vagy éppen nemzeti egységben gondolkodó hazafit arra biztatok, hog y tapasztalja meg ezt legalább egyszer az életben, biztos vagyok benne, hogy nem fogja megbánni. Úgy gondolom, a Szentlélek mindannyiunkat megajándékoz valamiféle tulajdonsággal vagy olyan eszközzel, ami lehetőséget teremt arra, hogy a saját környezetünket , a saját életünket szebbéjobbá tegyük, és azt gondolom, erre Csíksomlyó kiváló alkalmat biztosít, hogy megtaláljuk magunkban ezt a szentlelket, ezt az ajándékot, amely aztán így talán jobban hasznosulva fog a mindennapokban megjelenni. Pünkösd üzenetének és Csíksomlyó titkának az évről évre való megismerése, azt hiszem, mindannyiunk javára válhat, függetlenül attól, hogy éppen melyik felekezethez tartozunk. Remélem, hogy ez az üzenet egyébként nemcsak itt a Ház falai között fog megfogalmazódni, és egyre i nkább elterjedni, hanem szerte az országban, a határon túl, és akár a más kontinenseken élő magyarság körében is, hiszen Csíksomlyó üzenete mindannyiunk számára más és más, attól függően, hogy milyen habitusú, milyen beállítottságú emberek vagyunk. Ugyanak kor megvan a közös üzenete is, amit minden magyarnak, minden kereszténynek meg kell fogadnia, mégpedig az, hogy hit nélkül ez a nemzet el fog veszni, ha pedig hiszünk és összefogunk, összekapaszkodunk, akkor mindenre képesek lehetünk. Köszönöm a szót, elnö k úr. (Taps a Jobbik soraiban.) (20.30) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy nem kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Egy elszegényedő bányászváros jelene” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem erre a napirend utáni felszólalásra lehetőséget, mert sajnos egy elterjedő és elterjedt probléma Magyarországon, a vidéki Magyarországon, hogy a volt bányászvárosok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, így általában a vidéki Magyarország, de talán különösen súlyosan érezhető ez a helyzet az egykori ipari és bá nyászvárosokban, ezen belül is az én szűkebb hazámban, Veszprém megyében, illetve választókerületemben, Várpalota esetében. Ezen település több mint százéves bányászati mú lttal rendelkezett akkor, amikor is 1996ban az utolsó bányáját bezárták. És egy virágzó élet, egy virágzó városi élet végére tett pontot a bányászati tevékenység befejezése, és azóta mondhatjuk, hogy csak vegetál a település, hiszen új munkahelyek nem lét esültek, vagy nagyon kis számban létesültek, rendkívül magas a munkanélküliség, és az a virágzó kulturális, társadalmi, szociális élet, amely egykor jellemző volt a településre, ma már csak a múlt. Nehogy azt higgyék azonban, hogy valamiféle homályos kádár i nosztalgia tört itt elő belőlem, hiszen a bányászati tevékenység, mint mondtam, több mint százéves múltra tekint vissza, és a virágzó fénykorát élte a ’30as években is, már a Horthykorszak idején. Ezért önmagában a bányászatnak mint munkahelyteremtő te vékenységnek, beruházásnak volt köszönhető, hogy ilyen
