Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 10. kedd (8. szám) - Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Valóban államosítani szeretné a kormány az építésszolgáltatásokat, avagy hol tart az állami tervezőirodák ügye?” címmel - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
326 Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Valóban államosítani szeretné a kormány az építésszolgáltatásokat, avagy hol tart az állami tervezőirodák ügye?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Valóban államosítani szeretné a kormány az építésszolgáltatásokat, avagy hol tart az állami tervezőirod ák ügye?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr válaszol. Staudt Gábor képviselő urat illeti a szó. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szép en, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Komoly aggodalmat keltett a magyar mérnöktársadalomban egy tavaly megjelent kormányhatározat, amely az európai uniós programok lebonyolításának alapelveit határozza meg. A kormányhatározat 5. pontjában az szerepel, hogy a nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlanberuházások esetében a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg. Bár ennek a mondatnak a pontosabb kifejtése elmarad, még is az elmúlt évek rossz tapasztalatai alapján sokakban megfogalmazódott a kétely, hogy a kormány esetleg a mérnöki szolgáltatásokat szeretné államosítani minden olyan beruházás esetében, ahol bármekkora állami vagy európai uniós forrás szerepel. A részlete sebb kifejtés híján nem lehet tudni, hogy egy tervdokumentáció összeállítása pontosan hogyan képzelhető el állami szolgáltatásként, és nagyobb beruházások esetében ki jogosult a tervezési munkák elvégzésére. Sajtóértesülések szerint a kormány gyakorlatilag a szovjet mintára létrehozott, a szocializmusban létező állami tervezőirodák rendszerét hozná vissza, amely komoly jogi és szakmai aggályokat vet fel. A diktatúra alatt az állami tervezőirodákban 2025 ezer fő dolgozott, az aktuális kormányok dogmatikus p olitikai célkitűzéseinek megfelelően, és senki sem gondolta volna, hogy negyed évszázaddal a diktatúra bukása után újra felmerülhet egy hasonló intézmény víziója. A fentiek miatt konkrét és egyenes választ várok arra a kérdésre, hogy tervezie a kormány az állami mérnökirodák létrehozását, és ha igen, milyen jogi felhatalmazással és milyen szervezeti, felügyeleti rendszerben. Érdekelne az is, hogy az új rendszer bevezetése esetén hogyan képzelik el a jövőben a mérnöki szolgáltatások pályáztatásának kizárásá t. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A válaszadásra megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam ! Köszönöm a kérdését, és azt is, hogy a magyar mérnöktársadalom érdekében szorosan nyomon követi a 1731/2013. számú kormányhatározatot. Arról szeretném tájékoztatni, ami ennek a kormányhatározatnak a fő motivációja. Természetesen a részletek kidolgozása f olyamatban van, és amennyiben részletes tájékoztatást kíván a képviselő úr, szívesen beavatom ezeknek a folyamatoknak az állásába, akár írásban, akár élőszóban is. Tehát azt szeretném elmondani, hogy megpróbáljuk megvédeni az állami beruházások esetén az á llami érdeket. A problémánk az, hogy az elmúlt húsz évben az a szokás vált mérvadóvá, hogy minden, államot támogató, a beruházó érdekeit elvileg képviselő szakma kiszervezésre került az állam érdekköréből. Nincs saját mérnökhálózatunk, nincs saját műszaki ellenőri hálózatunk, nincs
