Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 10. kedd (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter:
273 Kikről is beszélünk? És mielőtt még belegabalyodnánk abba, hogy társadalmi csoportokról kellene beszélni, engedjé k meg, hogy nagyon egyszerűen fogalmazzak. A Közgépbirodalomról beszélünk, amely több mint 22 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tavalyi évben. Ha hinni lehet a híreknek, az offshoregázüzletben elhíresült, a miniszterelnök személyes jó barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekkörébe tartozó MET Zrt. is több mint 54 milliárd forint osztalékot fizetett az offshorecégek mögé bújt tulajdonosainak. Mészáros Lőrinc 2013ban 1,2 milliárd forint osztalékot tudott kivenni abból a cégből, amelyben 2010ben még az árbevétele sem érte el ezt a szintet. Hasonló emelkedő pályára került a kormány kedvenc médiaügynöksége is, az I.M.G. médiaügynökség, amely 2013ban 350 millió forintot fizetett a tulajdonosainak. Összességben tehát 2013 nagyon sikeres év volt a gazda sági érdekkörbe tartozó cégcsoportoknak. Több száz milliós vagy akár milliárdos osztalékot is fel tudtak venni. Ez döntő részben nem másnak, mint az adófizetők forintjaiból, közpénzből, európai uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati megrende léseknek volt köszönhető. Az elmúlt négy évben rengeteget hallottuk önöktől, hogy az igazságos és méltányos közteherviselés a jelenlegi kormány politikájának az alapja. Igazságose, hogy a Közgép és társai ugyanolyan arányban járulnak hozzá a közterhekhez, mint egy túlórázó kórházi ápoló, áruházi eladó vagy egy kisvállalkozó, miközben az előnyöket nem ugyanolyan arányban élvezik? Az MSZP szerint nem. Ez sem nem igazságos, sem nem méltányos. Az MSZP javaslatot tesz tehát arra, hogy az osztalékból származó jö vedelem után mindenki több adót fizessen. Az a cég, amely árbevételének legalább felét akár hazai, akár európai uniós forrású közpénzből vagy költségvetési szervvel, köztulajdonban álló gazdasági társasággal fennálló üzleti kapcsolatából éri el, a tisztess égtelen mértékű nyereségéből az árbevételéhez képest háromnegyedét adóban fizesse be a költségvetésbe. Mert, tisztelt képviselőtársaim, ha önök valójában közteherviselést szeretnének, akkor ne elégedjenek meg azzal, hogy az extraprofitról meg a multiellene sségről beszélnek, és úgymond büntetőadókat vetnek ki, ahogy most épp a reklámadónál akarják, ne elégedjenek meg ezzel. Vezessék be minden olyan hazai vállalkozásra, amely csak és kizárólag az állami közpénzre vagy az európai uniós forrásokra alapul, ahol sem a tudás, sem a képesség nem áll rendelkezésre, ellenben nagyon jó kapcsolatai vannak. Szüksége van a költségvetésnek ezekre a bevételekre, és szüksége van mind az oktatásra, mind pedig a gyermekszegénység elleni küzdelemre. Ezért kérem, támogassák, hog y legyen olyan adó Magyarországon, amely mindaddig, amíg egy cég 50 százaléknál több hazai vagy uniós forrásra tesz szert, addig adózzon, és talán az a 2530 ezer kis- és középvállalkozás is munkához fog tudni jutni a következő négy évben Magyarországon. K öszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : A kormány nevében válaszadásra Varga Mihály miniszter úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársa im! Tóbiás képviselő úr azt a címet adta a napirend előtti hozzászólásának, hogy „A közteherviselésről”. Miniszteri válaszoknak nem szoktunk címeket adni, de ha adnék, akkor azt adnám, hogy „Nicsak, ki beszél?” (Derültség a kormánypártok soraiban.) Tóbiás képviselő úr itt volt ebben a parlamentben, elég hosszú ideje itt van, átélhette tehát, hogy a közteherviselés mit jelentett az MSZPkormányzás alatt, és mit jelent most. (13.30) A közteherviselés azt jelentette az MSZPkormányzá s alatt, hogy első lépésként megszüntették a családok adókedvezményét, és lehetetlenné tették, hogy egy- és kétgyermekes családok ezt igénybe tudják venni. A közteherviselés azt jelentette az MSZPkormányok időszakában, hogy a kisvállalkozások újabb adóter heket kaptak. Emlékezzünk rá, nemcsak a vállalkozási adó ment fel 16ról 19 százalékra, hanem a vállalkozásokat igencsak jelentősen sújtó általános forgalmi adó
