Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
236 módosításnak, ha már a történelemóránál tartunk. Azt gondolom, ezzel a sz abállyal, hogy közvetlenül válasszák meg a polgármestereket a 10 ezer fő fölötti településeken, minden jelenlévő egyetért, nem elegáns dolog ezt kritikaként megfogalmazni, hiszen ez vívmánya Horn Gyula kormányának és a szocialista kormányzásnak. Hasonlóan, azt gondolom, hogy helyes, hogy ha a fogalmakról pontosan beszélünk. Bár folyamatosan Rétvári képviselőtársam arról beszélt, hogy forrásfelosztás történik, a helyes kifejezés a forrásmegosztás, ami azért is érdekes, mert az erről szóló törvénynek is ez a neve, tehát nem annyira könnyű összekeverni ezeket a fogalmakat. De ha már itt tartunk, én őszintén kíváncsi vagyok arra a dologra, hogy miként válik lehetővé az, hogy azok a polgármesterek, akik már most sem tudnak egymással megállapodni abban, hogy a for rásmegosztás pontosan milyen rendben, hogyan történjen - már most is hangos a főváros azoktól a botrányoktól és jajszavaktól, amelyek ilyenkor elhangoznak , ők miként fognak, ha majd testületet alkotnak, egységes – idézőjelben „egységes” - testületet alko tnak, együtt kormányozni. Őszintén kétségeim vannak ebben a dologban. Hasonlóan nem szeretnék most jogi órát tartani arról, hogy a jogalkotásban a jogalkotásról szóló törvény miként néz ki, meg annak miért van é rtelme, szerintem ezt sokan tudják, még akkor is, hogy ha ezt nem alkalmazzák, de azért gondoljuk meg, hogy mégiscsak helyén van egy törvénynél az, hogy a törvényről egyeztetnek az előterjesztők; azért mégsem ördögtől való az a felvetés, hogy úgy terjeszt be egy felelős kormányzat, egy felelős politikai párt egy törvényt, hogy pontosan tudja, mit szeretne vele csinálni, pontosan tudja annak a hatásait; azért nem az ördögtől való az, hogy az embereket megkérdezi, az embereket képviselő társadalmi szervezetek et megkérdezi, hogy mit is szeretnének, jónak gondoljáke ezt a kezdeményezést. Ha ezt megtette volna az előterjesztő, ha megtette volna a kormányzat, hogy a saját maga által hozott törvényeknek megfelelően terjeszt be most is egy törvényt, akkor például n em lenne előttünk egy kínos módosító indítvány, amely arról szól, hogy megpróbálja az egyébként alaptörvényellenes javaslatot úgy farigcsálni, hogy mégse legyen az. Ennek azért lett volna értelme. De nézzük a javaslat egyes elemeit! Az első, amiről mindenk éppen szólni szeretnék, az 500 fős polgármesterajánlás. Azért az mégiscsak vérlázító, azt gondolom, hogy abból a káoszból, ami az országgyűlési választásokon volt, nem azt a következtetést vonja le bármelyik politikai párt, hogy véget kell vetni annak, ho gy valódi társadalmi támogatás nélküli szervezetek - ha tetszik, időnként hallani azt is, hogy kétes módon szerzett aláírásokkal - elindulnak a választásokon, és közjogi előnyöket vagy sok esetben anyagi előnyöket élveznek. Ehelyett egy másik irányról besz élünk, arról beszélünk, hogy igen, egy fővárosi kerületben gyakorlatilag boldogboldogtalan elindulhat képviselőjelöltnek, boldogboldogtalan elindulhat polgármesterjelöltnek, és innentől kezdve pedig nyilván majd az ő egyéni ügyessége fogja azt eldönteni, hogy ebből a kalandorpolitikából mit tud kihozni. Egyértelműen látszik, hogy a fővárosi választási rendszer megváltoztatása pártpolitikai szempontokat mérlegel, ilyen célokat szolgál. Ez egyértelműen látszik. (18.30) Látszik az időpontból, amely szokatlan . Egyszerűen nem a nyár közepén, a választási kampányra ráfordulva csinál ilyet egy felelős kormány, hanem valóban megvárja azt, hogy miként is alakul egy választás, és azt követően vonja le a következtetéseket. De ha megnézzük, hogy a Fidesz miként csinál ta ezt az országgyűlési választások kapcsán, akkor azt láttuk, hogy ott legalább hagyott két évet arra, hogy pontosan mérlegeljék azokat az útközbeni szabályokat, amelyek az azutáni választásig vannak. Itt erről nincs szó, most van egy törvény, amelynek a módosítása gyakorlatilag rögtön életbe lép, és néhány hónap múlva így választunk. Aztán persze ennek egy nagy káosz az eredménye. Akkor majd a kétharmad ezt kijavítja, addig a főváros meg öt éven keresztül azt csinál, amit akar, az ő baja. Szeretném arra i s felhívni a figyelmet, hogy a gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvény újabb függelékéről van szó, a választási szabályokról, az önkormányzati szabályokról. Azért annak van
