Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
227 a listás mandátumok arányát megváltoztatni, tovább csökkenteni vagy esetleg újra megemelni a parlamenti képviselők létszámát, a választókerületek összetételét, határait hogyan fogják meghúzni, akár egyegy választókerület vonatkozásában is, ahog y éppen az aktuális érdekeik diktálják. Önök szerint ez meddig tartható, meddig vihető? Hát persze, egyszerű a válasz: addig, amíg éppen egy mandátum híján megvan a kétharmaduk. Hátha a Jóisten megadja, amit már a múltkor is mondtam, hogy lehetőleg a ciklu s első felében elveszítik ezt az egy mandátumot egy időközi egyéni országgyűlési képviselői választáson, mert nem érdemlik ezt meg. Mert látható, hogy nem nemes célokra használják, nem a főváros vagy az önkormányzati rendszer megreformálására, nem arra, ho gy tanulva az elmúlt négy év ámokfutásából, normális párbeszédet folytassanak - ha már akkora demokratáknak tekintik magukat - az ellenzéki pártokkal. Ha más nem, a bölcs előrelátás vezérelje önöket, hogy most már előbbutóbb csak véget ér ez a kétharmados út, és jobb akkor elkezdeni a kompromisszumok irányába mutató magatartást, még mielőtt erre ténylegesen rákényszerülnének. Nem. Önök nem tanulnak, önök tényleg folytatják egyébként, ezt az ígéretüket, úgy látszik, beváltják. Ha mást nem, a kedves vezető i s ebbe az irányba mutató kijelentéseket tett, és úgy néz ki, hogy a kedves vezető jóváhagyásával történik mindez. Ami ellen még ellenzéki korukban tiltakoztak volna, attól most tízszer nagyobb disznóságokat követnek el. Gondolkodás nélkül, gátlástalanul, k orlátok nélkül. Pedig látom egyébként némelyikőjükön, hogy valószínűleg ugyanúgy nem tetszik önöknek sem. Legalábbis akikben még maradt, szorult valami jó érzés, nem tetszik önöknek sem ez a fajta hatalomtechnikai célú módosítás, szinte hétről hétre, és ez a hatalmas ámokfutás, amit ugyanúgy tovább folytatnak. Ugyanott folytatják, ahol néhány héttel vagy néhány hónappal ezelőtt, a választási kampányt megelőzően abbahagyták. Önök szerint meddig lehet ezt még tartani, hol személyre szabottan, hol éppen adott választásra szabottan? Jelen esetben, mondjuk, a fővárost érintve hoznak javaslatokat. Emlékszünk, 2010 júliusában Győr megyei jogú városra szabtak egy javaslatot, akkor ugyanis összeférhetetlenséget akartak kimondani, ha jól emlékszem, először három éven belül a honvédségtől, a rendőrségtől, hivatásos állományú vagy hivatásos szervektől, hivatásos állományi jogviszonyból leszereltek esetében. Aztán rájöttek, hogy ez nem kedvez a győri polgármesterjelöltjüknek, és rögtön megváltoztatták úgy a szabályt, hogy ebbe mégis bele tudjon férni. Tehát valami egészen elképesztő, hogy hol Győr, hol Budapest, nem tudom, mi lesz a következő, de válaszokat akarunk arra kapni, hogy mi indokolja ilyen értelemben a fővárosi választási rendszer átalakítását, mi indokolja az ö sszeférhetetlenségi szabályok igen sunyi és egyébként országosan a választások végeredményét nagyon jelentősen befolyásoló megváltoztatását. De ezzel egyébként önmagukról is kritikát mondtak, mert önök is tudják, hogy még egyszer annyi alkalmas - hát, már amennyire alkalmasak a mostani helyi képviselőik - képviselőt nem fognak tudni előrángatni vagy előhúzni a cilinderből a következő néhány hónapban, egyszerűbb tehát újra engedni őket, egyszerűbb tehát, ha újra rajtvonalhoz állhatnak. És egyszer s mindenkor ra szeretném, nagyrészt Dúró Dórához kapcsolódóan, ha befejeznék ezt az egyéni meg listás elmélkedést. Emlékeztetném önöket arra, hogy 1990ben és 1994ben milyen választási eredményeket is értek el önök. Ha jól tudom, ha jól emlékszem, akkor a Fidesz 8,92 százalékos eredményt ér el 1990ben, 5,5 százalék körüli eredménnyel épphogy bennmaradt, utólagosan is nagy sajnálatunkra, 1994ben az Országgyűlésben. Egyetlenegy egyéni mandátumot nem szereztek, kivétel nélkül minden emberük listáról került be. Ha ezt a két összesített százalékos eredményt összeadjuk, azt látjuk, hogy a Jobbik 2010ben, amikor először önállóan mérettette meg magát listán, lényegesen többet szerzett 2010ben, mint önök ’90ben vagy ’94ben összesen. És önöknek húsz év kellett ahhoz, hogy „önálló” erőként egyáltalán választást nyerjenek. Mert ha ’98ban nincs Torgyán Jóska bácsi meg a 78 visszaléptetett kisgazdajelölt, akkor nem koronázzák királlyá Orbán Viktort ’98 tavaszán, az biztos. 2002t, 2006ot már nagyon jól tudjuk. Húszhuszonkét év kellett önöknek, hogy bevegyék a fővárost, másrészt pedig hogy érdemben igazából nagy számban tudjanak egyéni mandátumokat nyerni. Akkor nem hivatkoztak arra, hogy az
