Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
223 fogja visszafizetni, a jelölő szervezet, vagy ki a felelős ezért, ezt továbbra sem mondjá k meg. És az országgyűlési választásokat megelőzően is azt javasoltuk, hogy legalább az állami támogatás mértékéből vonják le azt a mennyiségű tartozást, amit egy kamupárt felhalmoz az ajánlóívek vissza nem szolgáltatása által. De ezt sem fogadták meg. Teh át mi történt? Attól, hogy nem vitte vissza egy kamupárt az ajánlóívét, azt nem lehet feltétlenül behajtani, ha jogutód nélkül megszűnik, nincs vagyona, akkor paff, nem tudjuk senkin behajtani az ajánlóívekért járó büntetést - javasoltuk azt is, hogy egyéb ként legyen ennek is személyi felelőse, ezt a javaslatunkat sem fogadták meg , de emellett az állami támogatást kiutaltuk teljes összegében ezeknek a pártoknak. Tehát ésszerű lett volna, ha legalább ilyen módon, azon a konkrét állami támogatáson behajtjuk az ajánlóívekért járó bírságokat, de ez sem történt meg, és ez a javaslat sem rendezi a későbbiekben sem azt, hogy ki a felelős személy azért az ajánlóívért, amit nem szolgáltatnak vissza a jelölő szervezetek esetében. Tehát a hatásköri összeütközések tém ájára rátérve, utolsóként említeném ezt. Felismernek problémákat természetesen, látják, hogy a hatásköri összeütközésekkel valamit kezdeni kell, de ez nem válasz. Az, hogy a polgármestereket ültetjük be akkor a Fővárosi Közgyűlésbe is, ez nem fogja megolda ni a hatásköri összeütközések problémáját, viszont azt, hogy valakinek fővárosi közgyűlési identitása van, és mondjuk, Budapest szempontjait helyezze előtérbe, az háttérbe szorul, mondhatnám azt is, hogy megszűnik. Egy olyan képviselő, aki polgármester is, úgy tudja az újraválasztását elérni, ha polgármesteri minőségében választják újra. Fővárosi közgyűlési minősége gyakorlatilag ilyen értelemben nem lesz. Nem fog a fővárosi közgyűlési logikával viszonyulni a döntéshozatalhoz, kizárólag polgármester lesz, h iszen őt akkor választják újra, ha ismét polgármester lesz, tehát a helyi ügyeket, a helyi lobbikat még inkább felerősíti ez a javaslat. Éppen ezért ebben a tekintetben is hibás azt mondani, hogy így fognak megszűnni a hatásköri összeütközések - nem, éppen hogy fel fognak erősödni azok a lobbik, amelyek eddig is a Fővárosi Közgyűlés működésének hatékonyságát gátolták. Összességében tehát, ami le van írva az indokolásban, hogy ez olcsóbb lesz, hatékonyabb lesz, egyszerűbb és demokratikusabb lesz, ezek közül gyakorlatilag egyik sem igaz. Kizárólag a törvényjavaslat születésének körülményeiből is az világlik ki, hogy ismételten egy aktuálpolitikai jogalkotás folyik, ami a Fidesz aktuális választási eredményéhez, saját pártpolitikai érdekeihez igazodik. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Szilágyi György jobbikos képviselő úrnak. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tehát összegezve, hogy nehogy ki tudják forgatni a s zavainkat, mert sokszor megteszik ezt, és nehogy azt mondják, hogy mi mást mondtunk. Azt mondjuk jelen pillanatban is, hogy valóban, Budapesten ez a kétszintű önkormányzatiság, egyedüliként az országban, nem a legmegfelelőbb önkormányzati rendszer. Valóban , a Jobbik is nyitott lenne arra, hogy megtaláljuk azt az ésszerű megoldást, üljünk le, vonjunk be civil szervezeteket, vonjuk be az önkormányzatokat, vonjuk be az önök által irányított kormányhivatalokat, mindent, és alkossunk egy olyan törvényt, amely a legjobban próbálja meg összefésülni, összemosni azokat a hatásköröket, azokat a forrásokat, azokat a forráselosztásokat, azokat a jogköröket, amik most ütközőpontokat jelentenek a főváros és a kerületek között. (17.30) Mi nyitottak vagyunk egy ilyenre, sőt ezt megcsinálhattuk volna az előző négyéves ciklusban is, mert tarthatnánk ott, hogy leültünk volna és már megváltoztattuk volna. Amire nem vagyunk nyitottak, az ez a törvénymódosítás, amely nem arra szolgál - ahogy azt itt sokan elmondták , hogy jobbá t együnk valamit, nem arra szolgál, hogy megreformáljunk valamit, hanem egyszerűen csak
