Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. június 2. hétfő (6. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
216 másik feltételt! Egyrészt a fővárosi közgyűlési választást, a Fővárosi Önkormányzat önkormányzati létét egyelőre még nem vonták kétségbe, de egyelőre még ezt is olyan félve mondom, mert még egy zárószavazás elő tti módosító javaslattal lehet, hogy ezt is meg fogják tenni, és egész egyszerűen meg fogják szüntetni a Fővárosi Önkormányzatot mint olyat. De maradjunk abban, hogy egyelőre van még Fővárosi Önkormányzat. A 35. cikk (1) bekezdése vonatkozik rá, ami azt mo ndja, hogy közvetlen választás. Hol van itt a közvetlen választás? A Fővárosi Közgyűlés nagyobbik részét az előterjesztés szerint polgármesterek fogják alkotni. Tehát jól figyeljenek! Arról van szó, hogy akkor, amikor a választópolgár elmegy a szavazófülké be, előtte, ahogy Németh Szilárd mondta, eggyel kevesebb szavazólap lesz, ő egy polgármesterre fog szavazni, például Csepelen. Amikor ott lesz Németh Szilárd feje vagy neve a szavazólapon, ő egy csepeli polgármestert fog választani, nem egy fővárosi közgyű lési képviselőt. Az innentől kezdve már jogi fikció, hogy Németh Szilárd természetesen be fog ülni - természetesen feltéve, hogy a csepeliek kérnek még belőle , be fog ülni a Fővárosi Közgyűlésbe. De a Fővárosi Közgyűlés esetében a közvetlen választójog e lve sérülni fog. Ezt az alkotmányossági problémát egyáltalán nem érinti Gulyás Gergely javaslata. De menjünk tovább! A választójog egyenlősége sérüle? Igen, sérül, és ezt Gulyás Gergely javaslata egyáltalán nem kalapálja ki. Amit Gyulyás Gergely mond, az nem egyéb, mint a Fővárosi Közgyűlés létszámának kevesebb mint harmada tekintetében valóban az arányosságot vagy a kerületek közötti aránytalanságot valóban valamilyen módon próbálja kezelni Gulyás alelnök úr. Csakhogy a Fővárosi Közgyűlés összetétele nagy obb részénél az aránytalanság továbbra is fenn fog állni. A Belváros, az V. kerület éppúgy egy embert fog delegálni, mint mondjuk, Óbuda vagy Angyalföld. Tulajdonképpen idézhetnénk Papcsák Ferencet is, az ő szavajárása alapján a vörös félhold, tehát a küls ő kerületek éppúgy egyegy delegálttal fognak rendelkezni, mint mondjuk, a budai negyed vagy BelvárosLipótváros. A helyzet az, hogy itt egyenlő választójogról innentől kezdve beszélni nem lehet, hiszen a Fővárosi Önkormányzat, a fővárosi képviselőtestület nagyobb része nem egyenlő választójog alapján kerül összeállításra. És kénytelen vagyok visszautalni megint csak arra, hogy önök milyen gyakorisággal változtatják a nézeteiket, illetve arra, amit Szilágyi képviselőtársam az imént elmondott. Miért kellett választójogi törvény? Mi volt a fideszes érvelés? Az volt a fideszes érvelés, hogy ugyebár az Alkotmánybíróság, amelynek egyébként onnantól kezdve, hogy a választójogi törvényt is megalkották, a határozatait már nem ildomos idézni, de az Alkotmánybíróság i s kimondta azt, hogy alkotmányellenes helyzet áll fenn, hiszen a 176 egyéni választókerület lélekszámában olyan eltérés van, ami sérti a választójog egyenlőségét. Ezt mondták önök akkor, amikor a Kubatovszoftverek alapján egy új választójogi törvényt alko ttak meg, és kiszámolták, hogy a 106 körzetet hogyan kell megrajzolni. Majd most fordult a kocka, és előhoznak egy olyan módosítást, ahol ez az érzékenység a választókerületek lélekszámára már nem áll fenn. A helyzet az, hogy a Velencei Bizottság 2012es v éleményében - most arról a véleményről beszélek, amit önök fontosnak tartottak mindig idézni, más véleményeket kevésbé idézgettek, sőt Magyarország elleni támadásról kiabáltak - benne volt az is, amit a választókerületek egyenlőségéről írt, de benne volt t ermészetesen az is, hogy elvárás, hogy a választások előtt egy éven belül ne változzon a választójogi rendszer. A Velencei Bizottságnak azt a véleményét, ami arra vonatkozott, hogy ügyelni kell arra, hogy az egyenlő választójog elve ne sérüljön abban a tek intetben sem, hogy a választókerületek lélekszáma között ne legyen lényegi eltérés, erre önök hivatkoztak. Erre önök éppúgy hivatkoztak, mint a kikukázásra ítélt alkotmánybírósági határozatokra. Tehát összegezve: az megállapítható, hogy az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésében két ponton is ütközik ez a javaslat.
