Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. május 26. hétfő (5. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
120 2014. május 26án, hétfőn (13.04 óra - Elnök: Kövér László Jegyzők: Hiszékeny Dezső és Pócs János) Az ülés megnyitása ELNÖK : Tisztelt Ország gyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 5. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Pócs János és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harangozó Gábor István képviselő úr, az MSZP részéről: „Kinek szánja a magyar földet a kormány?” címmel. A képviselő úré a szó. HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnap esti részvételi adatok és az eredmények abban erősítettek meg, hogy ha azt szeretnénk, hogy az emberek jobban odafigyeljenek ránk, és ne forduljanak el tőlünk, akkor nekünk csak az ország és a z emberek dolgaival szabad foglalkoznunk. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) A vidéki élet létezésének alapja a magyar föld, ezért a mai napirend előtti felszólalásomban én ezzel a kérdéssel fogok foglalkozni. A kormányzati propa ganda szokásos eleme a termőföldről folytatott közbeszédben a magyar föld védelme attól, hogy külföldiek rátehessék a kezüket. Műkörmös kezektől persze nem siet megvédeni a kormány a termőföldet, de a betűje szerint arról szól a törvény, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldi tulajdonba. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az, ami nem igaz. A kormányoldal nyitva hagyta ugyanis a kerti kiskaput ahhoz, hogy a külgazdasági kapcsolatokban preferált országok polgárai és gazdasági társaságai Magyarországon magya r föld felett rendelkezési jogot szerezhessenek. Ahogy láttam, az új kormányzati struktúra éppen jó keretet ad majd ehhez. Tisztelt Képviselőtársak! Ha bármi elhomályosítaná a tisztánlátást, engedjék meg, hogy megmagyarázzam, hogyan lehetséges a magyar föl det orosz, azeri, török vagy bármely más állampolgárnak vagy cégnek a kezére juttatni. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Vegyünk egy konkrét példát! Egy magyarországi gazdasági társaság, jogi személy a földtörvény hatálybalépése előtt jogszerűen megszerez hetett termőföldet, mondjuk, megszerzett ezer hektárt. Ez a tulajdonjog május 1je után is az övé marad. Mi történik, ha például ebben a gazdasági társaságban 25 százaléknyi üzletrészt megvesz egy orosz, azeri, török vagy a keleti nyitás jegyében bármely m ás külföldi személy vagy cég? Megteheti? Igen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megteheti, ugyanis semmi nem tiltja, hogy ilyen módon befolyást szerezzen a földtulajdon felett olyan személy vagy gazdasági társaság, amely közvetlenül nem vehetne termőföldet. Pers ze, nem is közvetlenül a földet veszi meg, hanem a céget, amelyiknek a termőföld a tulajdonában van. Úgy tűnik tehát, hogy a termőföldet is úgy sikerül megvédeni, ahogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Tisztelt Képviselőtársak! Ha nem az a cél, hogy a keleti gazdasági kapcsolatépítés jegyében seftelni lehessen a magyar földdel, akkor ezt viszonylag egyszerűen be lehet bizonyítani. E helyről szeretném fölszólítani a földművelésügyi tárca majdani vezetőjét, hogy terjessze be a kormány elé
