Országgyűlési Napló - 2014. Az Országgyűlés alakuló ülése
2014. május 6. kedd (1. szám) - A Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolója a Nemzeti Választási Bizottságnak az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán végzett tevékenységéről, valamint a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója a 2014. április 6-án megtartot... - DR. PATYI ANDRÁS, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke:
12 képviselő nyert mandátumot országos pártlistáról; e gyben megállapítottuk, hogy kik a nemzetiségi szószólók. Döntésünk a jogorvoslati, bírósági felülvizsgálati eljárások lezárulta folytán április 28án emelkedett jogerőre, ezt követően április 30án részletes közleményt hagytunk jóvá a Magyar Közlönyben tör ténő megjelenés céljából. A jogerőtől független, azt követő rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében az Alkotmánybíróság tegnap kiadott döntésével elutasította, illetve részben visszautasította a kúriai végzés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az NV B a 2014. évi választások alkalmával először alkalmazott jogszabályi rendelkezések három sarkalatos pontjára kíván rámutatni. Ezek esetében a gyakorlati jogalkalmazás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a hatályos jogszabályok alapvetően nem szolgáljá k teljeskörűen a jogintézmény céljával összhangban lévő magatartást, tehát a jogszabály dogmatikai érvényesülése elválik a jogpolitikai érvényesüléstől. E joghézagok és kodifikációs problémák rendezése jogalkotói hatáskörben szükségeltetik. Ezek közül az e gyik az érintettség vizsgálata, illetve megkövetelése a másodfokú jogorvoslati eljárásban. Kizárólag a választási bizottságok másodfokú határozatai és az NVB elsőfokú döntésével szembeni bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményező kérelemben követeli me g a törvény az érintettség bemutatását, igazolását, fennállását. Álláspontunk szerint ennek megkövetelése indokolt lehet az NVB előtti másodfokú eljárás keretében is. Hadd említsem azt meg, hogy a bizottságunk közel száz olyan fellebbezést bírált el, ahol egyetlen beadványozó minden érintettségre okot adó körülmény megjelölése nélkül, teljes mértékben általánosan megszövegezett kérelmeket benyújtva támadta a különböző országos, egyéni választókerületi választási bizottságok jelöltek nyilvántartásba vételéve l kapcsolatos döntéseit. A második kiemelendő terület a többes ajánlás intézménye. Az ajánlásokra vonatkozó két lényeges újítás egyike volt az ajánlószelvényeket felváltó, hitelesített, sorszámmal és bélyegzővel ellátott ajánlóív bevezetése, valamint a kül önböző jelölő szervezetek irányában megengedett többes ajánlás intézménye. Ez az új lehetőség eredményezte azt a rendkívül jelentős aktivitást a jelölő szervezetek részéről, amely egyébként pozitív jelenségnek tekintendő, amelynek eredményeképpen 1531 nyil vántartásba vett jelölt vett részt a választási eljárásban; választókerületenként átlagban 14. A többes ajánlás rendszere azonban magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét. A választópolgároknak az ajánlás során köz ölt személyes adatai, valamint a polgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartjuk a jogalkotó részéről a többes ajánlási rendszer újragondolását és a szabályok módosítását, amely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet. Végül harmadik pontként szeretnék rámutatni a választási bizottságok összetételére. A választási bizottságba, nevezetesen az NVBbe különböző jogcímeken delegálhatnak a jelölő szervezetek, illetve az Országgyűlésben képviselőcsoporttal r endelkező pártok tagokat. (11.00) A Ve. hatályos rendelkezései nem határolják el kellőképpen azokat a helyzeteket, hogy amikor két választási eljárás egy időben zajlik, az egyik választás esetében meghatározott jogcím alapján tagot megbízó jelölő szervezet ugyanazon bizottságba a másik választás kapcsán más jogcímen delegálhate, bízhate meg tagot. Álláspontunk szerint a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülése alapján egy jelölő szervezetnek, illetve jelöltnek csak egy megbízott tagja lehe t a választási bizottságokban, annak ellenére is, ha egyébként több jogcímen is jogosult lenne tag delegálására. Álláspontunkat a Kúria is megerősítette végzésében. Összegzésként elmondható, hogy a választási szervek, köztük a választási bizottságok teljes ítették a Ve.ben foglalt rendeltetésüket. Feladatukat pártatlanul, a választások tisztaságát és törvényességét biztosítva látták el. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként köszönetemet fejezem ki az országgyűlési képviselők 2014. évi v álasztása jogszabályoknak megfelelő és eredményes lebonyolításában részt vevő valamennyi választási szerv tagjának és
