Országgyűlési Napló - 2014. évi tavaszi ülésszak
2014. február 3 (339. szám) - A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
99 irányelv elfogadása rév én a teljes kollektív befektetési szektor európai uniós szabályozás alá került. Ennek következtében a hazai jogszabályok megfeleltetése vált szükségessé, ami természetesen a szektor szabályozásának újragondolását igényelte. A törvényjavaslat tartalmazza a tőzsdén kívül származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai uniós rendelet és a hazai jogszabályok közötti harmonizáció megteremtése miatt szükségessé vált, a tőkepiaci törvényt érintő, alapvetően techn ikai módosításokat is. A változtatások a derivatív piacok átláthatóságának növelését célozzák. A javaslat módosítja továbbá a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény egyes rendelkezéseit, egyrészt a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló szabály ozás rendelkezései miatt, másrészt a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeleti feladataival és a felügyeleti integrációval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatain alapuló szabályozói igények miatt. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fő indoka tehát az a lapkezelőkre vonatkozó uniós szabályozás kibővülése. A befektetési alap kezelőit mostantól a kezelt alapoktól függően az uniós szakzsargon alapján alapvetően két nagy csoportra, a UCITS alapkezelőkre és alternatív befektetésialapkezelőkre - rövidítve abak - oszthatók. Az előbbi csoport régóta uniós szabályozás alatt álló, speciális befektetési szabályoknak megfelelő, nyílt végű, nyilvános pénzpiaci alapok kezelésével foglalkozik, míg a most uniós szabályozás alá került alternatív befektetési alapokat kezel ők a UCITS alapok körén kívül minden egyéb kollektív befektetési formát kezelnek, így rendkívül széles befektetési palettát fednek le. Az alternatív befektetési lapok kategóriájába tartoznak többek között a magántőkealapok, a kockázatitőkealapok, az ingat lanalapok, a fedezeti alapok, az úgynevezett hedge fundok, valamint az áékbvn kívüli egyéb pénzpiaci alapok is. Való igaz, hogy az ilyen befektetések egy része az átlagosnál magasabb kockázattal jár, ám ezen alapok megcélzott befektetői körének jelentős r észét a szakmai befektetők teszik ki, akik rendelkeznek azzal a tudással, amely a vállalt kockázatok reális felmérését lehetővé teszik. Ugyanakkor a kockázatok jellege és nagysága üzleti modellenként változik, és számos e kategóriába tartozó alap lakossági befektetők széles rétegeit is vonzza. Az összeurópai szabályozás egyik célja éppen az volt, hogy biztonságos és harmonizált keretrendszert hozzon létre a felmerülő kockázatok nyomon követésére és felügyeletére, és ezáltal biztosítsa a rendszerstabilitást és a befektetők, köztük a kisbefektetők védelmét is. További cél volt, hogy az áékbv alapkezelőkhöz hasonlóan az alternatív befektetési alapok kezelői is az Európai Unió egészében nyújthassák szolgáltatásaikat és forgalmazhassák alapjaikat. Tisztelt Ország gyűlés! Az utóbbi időben Magyarországon a befektetési alapok vagyona, a befektetési alapokba irányuló befektetések összege rohamosan növekedett. Az alapokat kezelő befektetésialapkezelők túlnyomó többsége az uniós szinten alternatív befektetésialapkezelő néven illetett kategóriába tartozik. Fontos megjegyezni, hogy ezek az alapon és kezelőik hazánkban eddig is szigorúan szabályozott és felügyelt módon működhettek, ebből a szempontból tehát nem hoz változást a javaslat. Ugyanakkor az uniós szabályokkal öss zhangban az új törvénnyel az eddigi szabályok tovább szigorodnak. Változást jelent az is, hogy a kockázatitőkealapkezelőkre eddig a többi befektetésialapkezelőtől eltérő szabályrendszer vonatkozott, de a jövőben ők is az új, a kollektív befektetési formá król és kezelőikről szóló törvény hatálya alá kerülnek. A javaslat értelmében, az eddigiekhez hasonlóan a kollektív portfóliókezelés továbbra is engedélyköteles tevékenység, az engedélyező szerv a Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi közvetítő rendszer felü gyeletéért felelős hatóság. Az engedély megszerzéséhez számos követelménynek kell eleget tenni, így például tőke- és szervezeti, tárgyi és személyi követelményeknek egyaránt. A most átültetendő uniós rendelkezésekkel összhangban az alternatív befektetésial apkezelőkre részletes javadalmazási, kockázatkezelési, likviditáskezelési, értékelési előírások is vonatkoznak. Ugyanakkor a kisebb, bizonyos értékhatár alatti portfóliót kezelőkre, amennyiben az országhatáron túli európai szolgáltatásnyújtás szabadságára lehetőséget biztosító, úgynevezett európai útlevéllel nem kívánnak élni, némileg könnyített feltételek vonatkoznak.
